Nagy visszhangot váltott ki szakmai körökben és a szülők között is a hír, miszerint a terézvárosi önkormányzat kezdeményezéseként bizonyos napokon éjszaka is fogadják az óvodásokat. Meglepőnek nem volt nevezhető az a közösségi médiában tapasztalható negatív kommentáradat, amely megmutatta mennyire konzervatívok a magyarok a gyereknevelésben, de főleg az anya szerepét illetően.
Sokan úgy gondolják, hogy egy anya kötelessége, hogy állandóan, minden percben, éjjel-nappal a gyereke mellett legyen – hogy hol az apa ilyenkor, arról egy szó sem esett, jellemző módon. Egyébként a nappali óvodát épp azért találták fel több mint száz éve, hogy dolgozni tudjon az anya.
Még azok is így vélekednek, akik elfogadják, ha néha bébiszittert fogad a szülő. Sokak szerint a nő adja fel a nehezen megszerzett diplomáját, meg a munkahelyét, pedig két keresetre lenne szükség, mert egyből nem lehet megélni. Vállaljon több gyereket, és legyen mellettük egész nap, mondjuk tíz évig, közben pedig színházba és moziba is ritkán mehet.
Az ellentmondáskör része, hogy amikor a gyerek a nagyszülőknél alszik vagy egy zsúr miatt barátnőnél, az elfogadott, a tábor is, de az éjszakai óvoda némelyek szerint nem. Azt természetesnek tartják – vagy nem hallottak róla –, hogy a méregdrága magánóvodákban sem ismeretlen ez a gyakorlat.
Szolnoki minta
Talán kevesen tudják, de a terézvárosi önkormányzat kezdeményezése nem példa nélküli Magyarországon. A szolnoki Széchenyi Lakótelepért Szabadidő, Kulturális és Sport Egyesület egy pályázatnak köszönhetően 2013-ban már működtetett éjszakai óvodát a városban. A program a fiatal szülők körében igen népszerűnek bizonyult, ezért az egyesület vezetősége újabb lehetőséget keresett arra vonatkozóan, hogy ismét legyen a Széchenyi városrészben éjszakai óvoda – írta annak idején a szoljon.hu.
Havi rendszerességgel biztosítanak este hat órától másnap reggel kilenc óráig egy-egy napon éjszakai óvodát, hogy egy kis szabadidőt biztosítsanak a szülőknek- Az óvodai szolgáltatásokat minden esetben magasan kvalifikált pedagógusok végzik.
Ezt követően lépett szeptember végén a budapesti Terézváros: a VI. kerület óvodái havonta egyszer éjszakai, a szülőket is tehermentesítő „ottalvós” programot szerveznek.
„Az itt dolgozó óvodapedagógusok nyitottan fogadták a kezdeményezést és lelkesek voltak, a szülők részéről pedig erős az igény arra, hogy időnként legyen pár órájuk kettesben akkor is, ha nincs kéznél családi segítség vagy ha anyagilag megerőltető lenne bébiszittert fogadni” – adta hírül a Terézváros.hu, és szinte minden hazai média.
Az első Hold Kuckó programra szeptember 26-án, pénteken este került sor a Mesevilág, a Játékvár és a Fasori Kicsinyek Óvodában. A gyerekeket este hatra hozhatták vissza a szülők, és másnap reggel fél kilencig tartott a közös kaland. A pedagógusok tematikus foglalkozásokkal készültek, a szórakozás és a tanulás egyaránt helyet kapott. Az autómentes nap jegyében például KRESZ-pályán gyakorolták a biztonságos közlekedést, majd papírból készítettek maketteket.
Nagyon népszerű volt a kincskeresés: a gyerekek elemlámpával járták be az óvoda folyosóit és termeit, amíg meg nem találták a sötétben világító, foszforeszkáló jutalmat. Az este közös vacsorával zárult, amely egészséges és finom fogásokból állt. Másnap reggel a kicsik úgy búcsúztak, hogy alig várják a következő óvodában töltött éjszakát – olvashatjuk honlapjukon a beszámolót.
Fotó: DepositPhotos.com
A program több célt is szolgál. Egyrészt tehermentesíti a szülőket: ad néhány órát, amikor kettesben elmehetnek színházba, vacsorázni vagy egyszerűen csak pihenhetnek. Másrészt a gyerekeknek is különleges élményt nyújt. Megtapasztalhatják, milyen érzés éjszaka az óvodában lenni, megszokott környezetben, de más fényekkel, hangulatban. Ez nemcsak bátorságot ad, hanem segít abban is, hogy felkészüljenek a nyári „ottalvós” dunabogdányi táborra – adta hírül a terézvárosi önkormányzat.
A pedagógusok visszajelzése szerint a gyerekek hamar alkalmazkodtak az új helyzethez, és az éjszaka zökkenőmentesen telt. A szülők pedig hálásak, hiszen tudják: biztonságban van a gyermekük, miközben ők is feltöltődhetnek, ráadásul a különleges program teljesen ingyenes. Az éjszakai oviba ezentúl havonta egyszer várják a gyerekeket.
Hogyan vélekednek e kezdeményezésről más szakemberek?
Erről kérdeztük Erdélyi Nórát, a XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvodáinak igazgatóját, aki más szempontokat is felsorolt.
„A társadalmi és munkaerőpiaci változások következtében érthető módon egyre több család részéről jelenik meg az igény a rugalmasabb, akár éjszakai időszakra is kiterjedő gyermekfelügyeleti szolgáltatások iránt. A szülők munkavállalási lehetőségeinek támogatása fontos közösségi érdek, azonban az óvoda elsődleges feladata továbbra is a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, biztonságos és fejlesztő nevelési környezet biztosítása.
Szakmai szempontból meghatározó különbség van aközött, hogy egy ilyen jellegű ellátás alulról jövő kezdeményezésként jön létre – például egy összeszokott, stabil pedagóguscsapat és a szülők együttműködésére építve –, vagy pedig felülről irányított döntés eredményeként valósul meg. Az előbbi esetben nagyobb esély van arra, hogy a szolgáltatás valóban a gyermekek szükségleteire reagáljon, és a nevelési munka szakmai elveihez illeszkedjen.
Fotó: XIII. kerületi önkormányzat
Amennyiben azonban az éjszakai óvoda kialakítása elsődlegesen a felnőttek munkaerőpiaci vagy szervezési igényeit szolgálja, fennáll annak a veszélye, hogy az intézmény működése eltávolodik az alapvető pedagógiai feladatától. Ebben az esetben különösen fontos a gyermekek életkori sajátosságainak, kötődési szükségleteinek és pszichés biztonságának szakszerű figyelembevétele, valamint a pedagógiai munka céljainak újra gondolása.
Munkáltatói és munkajogi szempontból sem elhanyagolható kérdés az éjszakai óvodai ellátás. Az óvodapedagógusok munkaköri leírása a köznevelési törvény és a vonatkozó szakmai rendeletek szerint a nappali nevelésre és fejlesztésre terjed ki, amely a gyermekek napközbeni ellátását, nevelését, fejlesztését, szocializációját és iskolaéretté válásuk támogatását jelenti. Az éjszakai felügyelet és ellátás nem része a hagyományos munkaköri feladatoknak, így ilyen tevékenység végzése munkajogi és munkaidő-szervezési szempontból csak külön megállapodás vagy szerződésmódosítás mellett lehetséges.
Ezen túlmenően a pedagóguspálya már jelenleg is jelentős terhelést jelent a szakemberek számára. Az éjszakai munkavégzés további terheket róhat a pedagógusokra, amely hosszú távon hatással lehet a pálya vonzerejére, a munkaerő-megtartásra és a szakmai minőségre is. Mindezek miatt bármilyen ilyen irányú kezdeményezés esetén elengedhetetlen a pedagógusok bevonása a tervezésbe, valamint a munkajogi, szakmai és egészségvédelmi szempontok alapos mérlegelése” – mondta érdeklődésünkre Erdélyi Nóra.
Talán megoldhatók mindezen szakmai problémák, ha akarják az óvodapedagógusok és partner az adott önkormányzat. Hiszen havonta egy-egy napról van szó, amit eleve nem minden szülő vesz igénybe, és főleg a nagycsoportos gyerekek tartoznak e körbe. Talán nem lehetetlen ezt megszervezni, itt az akarat és a szemlélet a kulcskérdés. A havi egy napi ottalvós ovi bizonyára nem befolyásolja a kötődést, hiszen sokféle családi okból sincs mindig, minden éjjel együtt az anya a gyermekével – például mert külföldre utazik hivatalos céllal vagy akár egy temetésre – és ettől még nem sérül meg a kicsi lelkivilága. Az apák pedig olykor hónapokig távol vannak, számos foglalkozásnak ez a velejárója. Náluk nem számít a kötődés?
Egy másik magyar óvónőtől azt hallottuk, hogy – általában – nagy az ellenállás részükről az éjszakai óvodával kapcsolatban. megosztotta őket ez a döntés, a bevezetése körültekintő előkészítő munkát igényelne minden esetben, amit nem lehet kihagyni.
A svéd példa
Van, ahol az éjszakai óvodák régóta ismertek – és nemcsak a havonta egyszer ilyen szolgáltatást nyújtók, például Svédországban. Az olyan, főleg egyedülálló szülők, akik az esti-éjszakai órákban vagy egész hétvégén dolgoznak, és akiknek a rokonai nem tudják felvállalni a gyermekfelügyeletet, még a skandináv államban is nehéz helyzetben vannak, holott magas szintű a szociális ellátás.
Pár éve nyitották nagy sikerrel Stockholmban az első éjszaka is nyitva tartó óvodát. Ez különösen a Covid-járvány kezdete óta lett fontos, például az éjszakai műszakot vállaló orvosnők, mentősök és ápolónők számára. A kezdeményezés pár éve indult, és már akkor kiderült, óriási az igény egy ilyen gyermekfelügyeleti helyre, mert sokan dolgoznak repülőtereken, éjjel is nyitva tartó boltokban és bárokban. Ez főleg az egyszülős családok számára fontos. A szolgáltatásért ugyanúgy fizetni kell, mint a „nappali” óvodák esetében. Hasonló intézmények vidéken is működnek.
A szülőknek be kell bizonyítani, hogy másképp nem tudják megoldani a helyzetet. A munkaadótól igazolást kell hozniuk, hogy milyen napszakban dolgoznak. Éjfélig a lakásukra megy el egy gondozónő, aki vigyáz a gyerekekre, de ha szükséges, éjfél után elhozza a kicsiket. Hogy ilyen intézménybe tudjon járni egy gyerek, annak az is a feltétele, hogy a szülő igazolja, előremenetele, családja fenntartása és szakképzettsége miatt fontos számára a konkrét munkakör. Erről egy igazolást kell hozni a munkátatótól.
Eddig főleg úgy oldották meg ezt a problémát, hogy egy gyermekgondozót megbíztak a kicsi éjszakai álmának őrzésével, a szülő lakásában. De erre nem nagyon találni embert és ezt sok szülő azért sem kedveli, mert akkor a csemetéje nincs együtt más gyerkőcökkel, nem fejlődik ki a közösségi érzése, elesik az óvodában szokásos pedagógiai képzéstől, és nem tud felkészülni az általános iskolai tanulmányaira.
A fridhemsplani intézmény vezetője évekig harcolt azért, hogy végre 1997-ben megnyithassa ezt az óvodát. Mint egyedülálló anya, ő is érezte annak idején a hiányát egy ilyen intézménynek. Bár hozzá a gyereküket egyedül nevelő apák is viszik a csemetéjüket – az ő számuk sem csekély –, elsősorban az anyák szoktak a válás után egyedül maradni a picivel vagy már úgy szültek, hogy időközben az apa eltűnt. Főleg a nők azok, akik kénytelenek elvállalni sokszor az éjszakai munkát, ha biztosítani akarják gyermekük felnevelését.
