Az elmúlt két hónapban több közvélemény-kutatási kérdést is rendelt az ahang, amelyek a kormányközeli úgynevezett strómanok és oligarchák gazdagodását és annak társadalmi megítélését vizsgálták.
A három, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdésre adott válaszok alapján a magyar társadalom többsége elutasító a kormányhoz köthető gazdasági elit felhalmozásaival szemben – teszi hozzá a portál.
A közvélemény nagy többsége nem tartja helyesnek, hogy a közbeszerzések révén egy szűk, kormányközeli kör jelentősen meggazdagodott, és a döntő többség elszámoltatást, vagyonosodási vizsgálatot is szükségesnek látna.
Augusztus végén így szólt az első kérdés: „Az Orbán-kormány alatt néhány vállalkozó jelentősen meggazdagodott, nem kis részben a közbeszerzéseknek köszönhetően. Ön ezt helyesnek gondolja?” A válaszadók 69 százaléka helytelenítette a jelenséget, és mindössze 12 százaléka tartotta helyesnek. Ezzel párhuzamosan a „nem tudom” válaszadók aránya viszonylag magas, 19 százalék volt.
Fotó: ahang
A második augusztusi kérdés már cselekvést is társított a véleményhez: „Ön szükségesnek tart-e vagyonosodási vizsgálatot az esetükben?” Itt a társadalmi konszenzus még erősebb lett: 72 százalék igennel válaszolt, mindössze 11 százalék mondott nemet, és 17 százalék nem tudott állást foglalni.
Fotó: ahang
Az október eleji mérésben a kérdés megfogalmazása finomodott, és már két értelmezési keretet is adott: „Egyesek szerint helyes, hogy a kormány a nemzeti tőkésosztályt erősíti. Mások szerint helytelen, hogy a kormány saját emberei gazdagodnak meg ilyen mértékben.” Ezzel a kérdés már nem egyoldalú megítélést várt, hanem a két narratíva közötti választást.
Az eredmény viszont szinte változatlan: 62 százalék inkább a második állítással, azaz a kritikus megközelítéssel értett egyet, és mindössze 14 százalék támogatta a kormányérvelést a „nemzeti tőkésosztály” építésének helyességéről. A bizonytalanok aránya 24 százalékra nőtt.
Fotó: ahang
Az adatok részletes bontásából az is látszik, hogy a jelenség nem csak a politikailag aktív, ellenzéki vagy magasabban iskolázott csoportokat zavarja.
A vagyonosodási vizsgálatot például a diplomások 77 százaléka, de az alapfokú végzettségűek 68 százaléka is támogatja. A fővárosban a támogatottság 85 százalék, de még a falvakban is 71 százalék. Ez azt jelzi, hogy a korrupcióval és igazságtalansággal kapcsolatos érzékenység nem kizárólag elit- vagy városi ügy, hanem széles körű társadalmi elvárás – olvasható az ahang.hu cikkében.
Majd hozzáteszik: a politikai preferenciák szerinti különbségek jól mutatják a pártlojalitás korlátait. Míg a Fidesz-szavazók 41 százaléka is szükségesnek tartja a vizsgálatot, és csak 33 százalék utasítja el, addig a Tisza Párt és az ellenzéki szavazók körében a vizsgálatpárti arány 90 százalék fölötti.
Ez azt jelenti, hogy a kormányzati korrupció gyanúja még a saját bázisban is repedéseket okoz, a lojalitás nem teljesen véd meg a kritikától.
A bizonytalan szavazók 63 százalékos vizsgálatpártisága és 65 százalékos elutasítása a „nemzeti tőkésosztály” narratívával szemben pedig azt jelzi, hogy a kormányellenes attitűd már a politikailag passzív rétegekben is jelen van.
