A hét első felében még kisebb árcsökkenés következett be a hazai üzemanyagpiacon, a hét végén viszont már kisebb áremelés jött. A csütörtöki bejelentés így jórészt elvitte a korábbi napok vágását. Ráadásul a nemzetközi folyamatok miatt kicsi az esély arra, hogy komolyabb csökkenés következzen be a hazai benzinkutakon.
A hét első napjaiban a százahalombattai Dunai Finomítóban pusztító tűz üzemanyagpiaci hatásait találgatták a szakértők, a várakozások szerint ez komolyabb áremelkedéssel nem jár a magyar kutakon. Ugyanakkor értelemszerűen árcsökkenést biztosan nem okoz.
A magyar árak a viszonylag stabilak voltak - uniós összevetésben mégis relatív drágulást mutatnak. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez alapul szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint míg egy héttel ezelőtt 11 olyan ország volt, ahol a magyarországinál alacsonyabb átlagárakkal találkozhattunk, a mostani rangsor szerint ez a szám 12-re ugrott.
Ez a változás a régiós rangsorban is tükröződött, hiszen a szlovén átlagárak a magyarnál olcsóbbak lettek. Így a közép-európai országokat vizsgálva ismét a magyarországi árak számítnak az egyik legmagasabbnak, csupán Ausztriában és Szlovákiában tankolhatunk drágábban.
A gázolajárakat vizsgálva is hasonló trendeket láthatunk. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint az egy héttel korábbi 11 országgal szemben most 13 olyan tagállam volt, ahol az átlagárak alapján olcsóbban lehetett tankolni, mint itthon.
A gázolaj relatív drágulása a régiós összevetésben is tükröződött. Így a benzinhez hasonlóan ez az üzemanyagfajta is nálunk az egyik legdrágább a régióban. A magyarországinál ugyanis csak Romániában és Ausztriában magasabb a dízel ára.
Trump szankciója növelheti a magyar árakat
Az olajpiac számára az egyik legfontosabb hír az amerikai kormányzattól érkezett. Azok után, hogy Donald Trump csapata jelezte, hogy a budapesti béketárgyalás mégsem aktuális, most szankciókkal szorítanának Oroszország helyzetén. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerda éjszaka jelentette be az új szankciókat, amelyek két orosz olajipari vállalatot szorítanának ki a globális piacról. Az intézkedés a Rosznyeftet és a Lukoilt szankcionálja, a cégekre és az 50 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett tulajdonukban lévő valamennyi szervezetre vonatkoznak. A Pénzügyminisztérium november 21-ig engedélyezi a kockázatcsökkentő és fenntartási tranzakciókat, ezt követően azonban minden olyan tranzakció, kereskedelmi ügylet és üzletkötés tilos, amely végső soron a Rosneft, a Lukoil és leányvállalataik javát szolgálnák.
Ez azért drasztikus lépés, mert a két érintett cég együttesen az oroszországi nyersolaj- és kondenzátumtermelés valamivel több mint felét adja. Az amerikai szankcióra az orosz olaj legnagyobb vásárlói is reagáltak, mind Kína, mind India visszafoghatja az olajimportot.
Érdemi magyar reakciókkal valószínűleg a nemzeti ünnep miatt nem találkozhattunk, de érdemes megjegyezni, hogy a Mol legfontosabb orosz partnere a Lukoil, tehát a magyar piaci hatásra is készülni kell.
Amennyiben az indiai és kínai vásárlók valóban hátat fordítanak az oroszoknak, az a globális olajpiacon is komoly változásokat generálhat. Az így kvázi kieső olaj mennyiségét várhatóan a növekvő kínálat sem tudja pótolni, ezért magasabb szinten alakulhat ki a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyi ár.
Az ilyen típusú várakozás hatását a bejelentést követően már láthattuk is, hiszen a múlt heti 61 dollár körüli szintről szerda este és csütörtök délelőtt 66 dollár fölé ugrott az európai piacon irányadó Brent olaj jegyzése.
Mindez azonban egyes elemzők szerint csak a kezdet. Az Oroszország legnagyobb olajtermelőit célzó új amerikai szankciók veszélyeztethetik a globális kínálatot, és jelentősen megemelhetik a Brent olaj árát – figyelmeztetett a Barclays pénteken az ügyfeleinek küldött közleményében.
Szerintük, ha a lépés hatására az ázsiai vásárlók az orosz olajról más forrásra váltanak, akkor a Brent ára akár 85 dollárig is felugorhat. Ebben az esetben akár 700 forint körüli magyar üzemanyagárak is jöhetnek.
A bank a lépést „az ukrajnai háború lezárására irányuló irányváltásként” jellemezte, megjegyezve, hogy ez „jelentős elmozdulást jelent az Egyesült Államok megközelítésében”, miután a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallottak. Ugyanakkor a szakértők szerint nehezen elképzelhető, hogy az orosz olajexportban jelentős és tartós zavart okoznának a szankciók - Moszkva számára ugyanis létkérdés, hogy kiskapukat találjanak. Így bizonyos mértékű visszaesés reális, de a teljes export leállítása nem.
Egyelőre nem lehet látni, hogy a magyar kormány és a Mol vajon aláveti-e magát Donald Trump akaratának. Amennyiben az amerikai döntés hatására a magyar vállalat az orosz olaj olaj leváltására kényszerül, az áremelkedéshez vezethet. Attól ugyan nem kell tartani, hogy a kormány és a propagandamédia által szajkózott literenkénti 1000 forintos ár alakulna ki, de egy ilyen lépés önmagában 30-40 forintos áremelkedést hozhatna.
A fentiek miatt az Mfor Üzemanyagár-figyelő várakozása az, hogy a következő hetekben áremelkedést láthatunk majd a magyar kutaknál. Ennek mértéke érdemben függ majd attól, hogy az olajár a szankciókra miként reagál majd. Ahogy az sem mindegy, hogy ezeket csak Kína és India esetén próbálják betartatni vagy Magyarországot is érintik majd. Összességében az árváltozás iránya (emelkedés) egyértelműnek tűnik, és prognózisunk szerint ez már a jövő héten megkezdődik.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatja, ezek azonban később frissülhetnek.
