Ahogy arról tegnap mi is beszámoltunk, a benyújtott törvényjavaslatból kiderültek az új nemzeti otthonteremtési közösség (NOK) részletei, melyek talán legalább annyi kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak.
Az egész rendszer legvonzóbb pontja az állami támogatás, mely a lakástakarékokhoz hasonlóan a befizetések 30 százalékát jelenti. Ám míg a lakáskasszáknák legfeljebb évi 72 ezer forint lehet az összeg, addig a NOK-nál legfeljebb havi 25 ezer forint az állami támogatás összege, vagyis évi 300 ezer forint.
És bár a kormány eredetileg az újlakások piacának és az építőipar fellendítését célozza a programmal, valójában meglehetősen kevés embernek érheti meg csatlakozni egy ilyen közösséghez. Minimum ugyanis 10 millió forintos új ingatlan vásárlását támogathatja a közösség, amihez még egy 15 éves működési idő mellett is legalább havi 55 555 forintos befizetésre lenne szükség (egy 10 éves közösségnél pedig 83 ezresre). Éppen ezért sokkal kedvezőbb konstrukciónak tűnik a NOK a tehetősebbek számára, illetve azoknak, akik jelentősebb mértékű önerővel bírnak. Az egész rendszert viszont már kockázatossá teszi az, hogy sorsolással dőlhet el, kik is juthatnak lakáshoz, pontosabban, kik lehetnek azok, akiknek a vásárláshoz szükséges összeget a közösség "kölcsönadja" kamatoktól és mindenféle költségektől mentesen. Ilyen feltételek mentén ugyanis lehet, hogy 1 év után már lakáshoz jut a tag, de az is lehet, hogy jó pár év folyamatos befizetése után sem lesz szerencséje és nem sorsolják ki.
Miért a CSOK-osoknak és a gazdagoknak lesz jó?
A CSOK olyan jelentős összegű támogatást nyújthat a lakásra váróknak, hogy esetükben a hiányzó összeg megteremtésére megfelelő alternatíva lehet a NOK. Ilyenkor ugyanis a CSOK értékével csökken a visszafizetendő összeg, ráadásul az állami támogatásról sem szabad elfeledkezni, melynek összege akár évi 300 ezer forintra is rúghat.
Azok számára szintén jó "üzlet" lesz a NOK, akik jelentősebb jövedelemmel rendelkeznek, ők ugyanis könnyen maximálisan kihasználhatják az állam által kínál évi 300 ezer forintos támogatást. Ha ugyanis a havi 83 ezer forintot be tudják fizetni, akkor az állami támogatás egy 10 éves közösség esetén 3 millió forintot tesz ki. Vagyis egy 15 millió forintos lakás esetében a vételár 20 százalékát az állam állja.
A CSOK-osokon és a tehetősebbeken kívül a lakásra várók helyzetét csak nehezítheti a törvényjavaslat közösségből való kilépésről szóló paragrafusa. Ennek alapján ugyanis, ha a közösség 10 évre alakult meg, és valaki például az indulástól kezdődően tag, 4 év után viszont úgy döntene, hogy kilép a közösségből, akkor még 6 évig várhat a kilépésig befizetett pénzére. A törvényjavaslat alapján ugyanis kilépés után csak akkor juthatna a pénzéhez a tag, ha a közösség megszűnik. Mivel a befizetések után kamatokra nem jogosultak a tagok, ezért reálértékben mindenképpen vesztesége keletkezik.
mfor.hu
