A tárgyalás utolsó részében a felperes pénzintézet előadta, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok előírják az érdemi konzultáció szükségességét az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó nemzeti jogszabályok esetén. A felperes által hivatkozott közösségi határozat rögzíti a konzultációs eljárás menetét, meghatároz egy minimum határidőt is, amit nemzeti hatósági kérelemre le lehet rövidíteni. Ebből az eljárási rendből az következik a felperes szerint, hogy bizonyos határidőn belül nem lehet elfogadni, megszavazni a nemzeti jogszabályt.
A pénzintézet jogi képviselője kifejtette: az Európai Bíróság állásfoglalást hozott előzetes döntéshozatali eljárás keretében egy másik uniós szabállyal kapcsolatban, ami azonban szintén az eljárási rendre vonatkozott. Ennek analóg alkalmazásával lehet arra következtetni – amit az Európai Bíróság kimondott –, hogy az érdemi konzultációs kötelezettség megszegése következtében a nemzeti bíróság nem alkalmazhatja a jogszabályt. A felperes pénzintézet képviselője továbbá hangsúlyozta, hogy két szinten – alkotmánybírósági és Európai Bírósági - is fennáll a normakontroll jogszabályi lehetősége. Ennek az a jelentősége, hogy még időben eldőljön egy jogszabályról, hogy alkalmazható-e, azelőtt, hogy visszafordíthatatlan károkat okozna.
A felperes kérte a keresetnek való helyt adást.
Az alperes magyar állam képviselője fenntartja az eddigi álláspontját és kéri a kereset elutasítását.
MTI
