A Piliscsabáról Budapestre költöztetett Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára kívánja átépíttetni a kormány az épületeket, de a kerületi önkormányzat, amellyel állítása szerint nem egyeztettek, ezeket védelem alá helyezte, majd változtatási tilalmat rendelt el, annak ellenére, hogy a kormány a beruházást kiemeltté nyilvánítva elvonta az önkormányzat jogait - írja cikkében a hvg.
Mindezt az a Fővárosi Kormányhivatal kifogásolta, amelynek élére a 2019-es választások után a kormány a VIII. kerület korábbi polgármesterét, Sára Botondot állította, ezzel jogilag utódja felügyelőjévé tette őt. Most pedig az azóta főispánná átnevezett főhivatalnok lesz a kormánypárt polgármesterjelöltje, ezért fizetés nélküli szabadságra ment.
Sára Botond hivatala azért akarta visszavonatni a kerületi rendeletet, mert a jogszabályok szerint változtatási tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, nem egyes épületekre. Emellett szerinte ez a rendelet nem is településrendezési feladatokat szolgál (értsd: politikai célokat), ezért „a jóhiszemű joggyakorlás és kölcsönös együttműködés elvébe, illetve a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelő gyakorlásába is ütközik”. Továbbá az önkormányzat tudott az egészet kiemeltté nyilvánító kormányrendeletről, tehát „jogalkotói hatalommal való visszaélést valósított meg”, hiszen a helyi jogszabály nem ütközhet magasabb jogszabályba. A rendeletalkotást „nem annak a jogrendszeren belüli rendeltetése szerinti célra használta fel”.
Az önkormányzat szerint ellenben a változtatási tilalom „az érintett területre” írható elő, szövege nem mondja ki, hogy az érintett teljes területre, azaz telektömbre kellene vonatkoznia a tilalomnak. A kormányrendeletek sem zárják ki a változtatási tilalom elrendelésének lehetőségét, vagyis a képviselő-testület jóhiszeműen, a hatályos jogszabályok betartásával járt el, a változtatási tilalom sajátos jogintézményét a rendeltetésének megfelelően alkalmazta.
A kormányhivatal, miután a kerület elutasította a véleményét, a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult, amelynek Hajnal Péter vezette tanácsa neki adott igazat. A rendelet már a megalkotásakor sem felelt meg a központi építésügyi jogszabályoknak, mert a hivatalnak van igaza, hogy egyes épületekre nem lehet változtatási tilalmat elrendelni. Másrészt, ettől függetlenül „ha az önkormányzati rendelet utóbb megalkotott és hatályba lépő más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét”. Ezt az önkormányzat nem volt hajlandó megtenni, ezért a Kúria semmisítette meg a rendeletét visszamenőleges hatállyal. A határozat a csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg - írta a hvg.
