3p

A tervezettnél valamivel több embert, 345 főt vont be a kísérleti programjába a kormány. Közülük a részadatok alapján mindössze 10-en találtak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, a résztvevők zöme beleragadt a közmunkába.

Speciális kísérleti programot indított tavaly a kormány azon álláskeresők számára, akik mentális, szociális vagy egészségügyi problémáik miatt nem tudtak elhelyezkedni sem az elsődleges munkaerőpiacon, sem pedig a közfoglalkoztatás keretén belül. A sérült betegek foglalkoztatását részben azért is tarthatta fontosnak a kormány, mert a program indulása előtt regisztrált 307 ezer álláskeresőből 130 ezren lehettek valamilyen szempontból sérültek.

A programot végül 2016 júliusában indították el 5 hónapra 4 megye 11 helyszínén. A tervek szerint 300 főt vontak volna be a programba, ám a tapasztalatok azt mutatták, annak ellenére, hogy 130 ezerre becsülhető az érintettek létszáma, nehezen ment a programok feltöltése, a program közbeni lemorzsolódás és a fluktuáció viszont alacsonyabb volt a vártnál. Átlagosan egy fő 109 napig vett részt a programban.

Végül aztán a tervezettnél több személyt, 345 főt vontak be a pilot programba, akiknek foglalkoztatására 178 millió forintot kellett eltölteni - derül ki a Belügyminisztérium összefoglalójából.

  • 27 fő dolgozott Baranyában,
  • 110 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,
  • 106 fő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében,
  • 102 fő pedig Zala megyében.

A speciális közmunkások szakképzettséget nem igénylő tevékenységet végeztek:

  • faanyagokat munkáltak meg,
  • vesszőseprűt, rongyszőnyeget csináltak,
  • irattartó tasakokat, papírdossziékat, dobozokat hajtogattak,
  • papír brikettet és fa kerti szegélyeket állítottak össze és gyártottak,
  • drótfonás,
  • sporthálók készítése,
  • virágláda, kerti székek, madárodút készítése,
  • illetve textil alapanyagú termékek szabása, varrása is a feladatok között volt.
(Fotó: Pixabay)

    A résztvevők zöme alacsony iskolai végzettséggel rendelkezett

    • 50 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége volt,
    • 19,4 százalékuk még az általános iskolát sem fejezte be,
    • 23 százalékuk pedig szakiskola végzettségű volt.

    Ami a bérezést illeti, a kormány egy rendeletben határozta meg az összeget, ami havi bruttó 41 556 forint volt, vagyis nettó 27 635. Ez csak kicsivel több mint a hagyományos közfoglalkoztatásban megszerezhető 52 638 forintos jövedelem fele és a tavalyi minimálbér mindössze 37 százaléka volt.

      A program célja az volt, hogy az addig nehezen foglalkoztatható személyek "egy fokkal előrébb lépjenek" valamilyen formában. Az érintettek nyílt munkaerőpiaci kilépésre vonatkozó adatok a dokumentum összeállításakor még csak részlegesen álltak rendelkezésre, viszont felemás eredményről árulkodnak.

      A programból tavaly október végéig 72 személy lépett ki, közülük mindössze 10 személy volt megtalálható a nyílt munkaerőpiacon a kilépést követő 180. napon is. A résztvevők 48 százaléka pedig valamilyen más közfoglalkoztatási programba került be - ami nem is annyira rossz, legalábbis a Belügyminisztérium szerint.

      Ezen nehezen foglalkoztatható személyek esetében ugyanis mindenképpen egyfajta sikerként értékeli a tárca, hogy a pilot közfoglalkoztatási programból egy másik, hagyományos közfoglalkoztatási programba kerültek be az érintett, mentális, szociális vagy egészségügyi problémákkal küzdő személyek.

      Székely Sarolta
      mfor.hu

      LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

      Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
      Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
      Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


      Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!