A tervezettnél több sávon belül emelné meg a legalacsonyabb nyugdíjakat Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő. Mint arról lapunk is beszámolt, Kármán András pénzügyminiszter ismertette a nyugdíj-felzárkóztatás tervezett menetrendjét. Eszerint:
- akinek a nyugdíja nem éri el a 120 ezer forintot, annak juttatását erre a minimumösszegre emelik,
- 108 és 125 ezer forint között 12 ezer forint,
- 125 és 130 ezer forint között 10 ezer forint,
- 130 és 135 ezer forint között 8 ezer forint,
- 135 és 140 ezer forint között 6 ezer forint lesz az emelés,
- a 140 és 146 ezer forint közötti nyugdíjakat 146 ezer forintra növelik.
Angyal József viszont úgy véli, az biztosíthatná az emelés utáni folytonosságot, ha három további sávban is egységesen, egy közbenső szintre emelnék a kisnyugdíjakat. A szakember szerint
- 125 ezer és 127 ezer forint között 137 ezer forintra,
- 130 ezer és 132 ezer forint között 140 ezer forintra,
- 135 ezer és 137 ezer forint között 143 ezer forintra kellene növelni az időskori ellátás összegét.
A többi sávban, így 127 ezer és 130 ezer, 132 ezer és 135 ezer, illetve 137 ezer és 140 ezer forint között megmaradna a rendre 10 ezer, 8 ezer és 6 ezer forintos emelés.
Fotó: Depositphotos
Lapunk számításai szerint Angyal József felvetése érdemben nem terhelné meg újabb összegekkel az államkasszát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásai szerint ugyanis körülbelül 20 ezren vannak, akik jelenleg 40 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapnak, 35,5 ezren, akik havi járandósága 40 és 60 ezer forint közé esik, 53 ezren kapnak kézhez havi 60 és 80 ezer forint közti összeget, 55 ezren vannak, akik nyugdíja 80 és 100 ezer forint közé esik, és 24 ezerre becsülhető azok száma, akik ellátása havi 100 és 108 ezer forint között van.
Ennek a csaknem 109 ezer idős személynek a nyugdíját 120 ezer forintos minimumra emelni nagyjából 9,2 milliárd forintba kerül.
Az efölötti nyugdíjaknál az Angyal József által közbevetett emelések azonban már többletköltséget okoznak a büdzsének. Lapunk számításai szerint viszont ennek mértéke elenyésző. Kalkulációnk szerint
Kármán András 108 ezer és 146 ezer forint közti, ötsávos emelési terve 1,9 milliárd forintba kerülne az érintett körülbelül 234 ezer nyugdíjas esetében, míg Angyal József három további sávval történő kiegészítése ehhez képest nagyjából 37 millió forint egyszeri többletköltséget okozna,
ami költségvetési szinten elenyésző összeg.
Összességében tehát a kisnyugdíjak felzárkóztatásának a költsége 11,1 milliárd forint körül fog alakulni.
Hogy tovább záruljon a nyugdíjolló
„A nyitva maradt megoldandó feladat az átlagnyugdíj alatti nyugdíjak infláció feletti emelése” – hívja fel a figyelmet Angyal József. A szakember szerint erre a nyugdíjas SZÉP-kártya lehetett volna egy megoldás, mely 300 milliárd forint költségvetési forrást igényelt volna,
„ami pont a családi pótlék duplázásához szükséges összeg”
– írja, de rögtön hozzáteszi, a hírek szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya kérdése most nincs is napirenden.
Fotó: Szepkartyam.hu
Angyal József úgy véli, az év eleji százalékos nyugdíjemelésre fordított összeg egy főre jutó részét kellene egyenlő összegben tételesen megkapnia minden egyes nyugdíjasnak. A szakértő szerint az augusztusi
265 ezer forintos átlagnyugdíjjal és 3,1 százalékos emeléssel számítva ez az összeg 8215 forint lenne, így minden egyes nyugdíjasnak ennyivel emelkedne a havi nyugdíja.
Ez a nyugdíjasok 65 százalékának lenne kedvezőbb – véli Angyal József. Rámutat, ezzel a módszerrel nem nyílna tovább az olló nyugdíjba vonulás után az alacsony és a magas nyugdíjak között.
Ez azt jelentené, hogy az az idős honfitársunk, aki 120 ezer forintos nyugdíjból kénytelen megélni, a 3,1 százalékos, azaz 3720 forintos emelés helyett 6,8 százalékos emelésben részesülne. Egy 146 ezer forintra jogosult nyugdíjas a 4526 forint helyett járó 8215 forintos emeléssel 5,6 százalékos emelésben részesülne. A szintén idén augusztusban érvényes mediánnyugdíj 233 ezer forintos összegére vetítve az emelés havi 7223 forint helyett lenne csaknem ezer forinttal magasabb.
A felvetés a másik végletről megközelítve azt is jelenti, hogy azok, akiknek az időskori járandósága extrém magas, ugyancsak ezt a havi 8215 forintos nyugdíjemelést kapnák. A KSH adatai szerint például több mint 23 ezren 700 ezer forintot meghaladó juttatásban részesülnek. Egy 800 ezer forintos nyugdíj esetén a 8215 forintos emelés épphogy meghaladja az 1 százalékot, miközben a hatályos szabályozás szerint neki havi 24 800 forint emelés járna. Ez az emelés a korábbi nyugdíjminimumnál (28 500 forint) alig kevesebb, de még az új, 120 ezer forintos minimálnyugdíjnak is az ötöde!
A terv nagy előnye, hogy nem jelent többletterhet a költségvetésnek, hiszen az egyébként is emelésre szánt összeget osztja el egyenlő mértékben a nyugdíjasok között.
Nyugdíjas Parlament: az irigység faktor jelen van
Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke lapunk megkeresésére úgy reagált Angyal József felvetésére, hogy ehhez „a társadalmi támogatottságot kellene megszerezni”. A szakértő szerint ugyanis most az „irigység faktor” dominál, sokan igazságtalannak tartanák.
Az adószakértő elképzeléseiről a civil szervezet vezetője úgy vélekedett, „lehetne több sávban is gondolkodni”, és ezeket differenciáltan emelni. A tételes emelést viszont kimondottan támogatja. Karácsony Mihály szerint ugyanis amikor valaki elmegy nyugdíjba, akkor a korábbi keresetét már induló nyugdíjként figyelembe vették.
„Ezt követően már minden nyugdíjasnak azonos a társadalmi státusza (társadalmi hasznossága), ezért mindenkinek azonos összeggel kellene emelni a korábbi nyugdíját”
– érvel a nyugdíjasszervezet vezetője.
Fotó: Szepkartyam.hu
Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke azonban úgy véli, ezt meg kellene előznie három másik lépésnek. Először – fejti ki – „a GDP-ből szégyenletesen alacsony nyugdíjcélú részesedést (6 százalék) jelentősen meg kellene növelni”. Második lépésként a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetet meg kellene tisztítani attól a 28 egyéb jogcímként szereplő elemtől, amik „zavarják, félrevezetik, megtévesztik a szakértőket és a lakosságot”. Harmadrészt pedig el kellene fogadtatni a társadalommal, hogy a nyugdíjrendszerben az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság szerint is a biztosítási elv helyett a szolidaritási elvnek kellene érvényesülnie, illetve hogy ez az ellátórendszer is az államháztartás része tehát bármely címen befizetett közteher lehet bármely címen kifizetett közkiadás.
