A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss bérstatisztikája komoly pozitív meglepetést okozott. Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó, míg 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. A KSH adatai szerint a bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ezzel két hónapja gyorsul a bérnövekedés üteme. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek.
Mindezek fényében még inkább meglepő az augusztusi gyenge teljesítmény a kiskereskedelem részéről. A friss kereseti adatok inkább azt az értelmezést erősítik, hogy részben olyan egyedi tényezők foghatták vissza a kiskereskedelmi teljesítményt, mint a hőhullám és az üzemanyagárak emelkedése. Másrészt vélhetően felskálázás és szolgáltatásfókuszú költekezés zajlik. A harmadik negyedévben így vélhetően továbbra is dinamikus fogyasztásbővülést látunk majd
- reagált Virovácz Péter.
Az ING vezető közgazdásza szerint a főbb szektorokat figyelve nagyjából azonos folyamatokat láthatunk: a versenyszférában, a költségvetési és a nonprofit szférában 8,1-9,2 százalék közötti béremelés volt megfigyelhető, ami minden esetben gyorsulást jelent a megelőző hónapokhoz képest.
Legnagyobb ütemben a költségvetési szférában emelkedtek a bérek augusztusban, és itt volt megfigyelhető szerinte a legmarkánsabb gyorsulás is az előző hónaphoz képest. Ezen belül főként az oktatás és a közigazgatás területén zajló bérrendezések a meghatározóak.
Fotó: Depositphotos
Virovácz Péter elemzése szerint, ami a 2026-os évet illeti, a januári 11, illetve 7 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelések láthatóan érdemben meghatározták az éves bérdinamikát. Szerinte ezt erősíti, hogy a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes, az enyhén emelkedő munkanélküliségi ráta ellenére is. A vállalatok egy része továbbra is munkaerőt tartalékol meglátása szerint, ami a javuló gazdasági kilátások fényében egyre inkább kifizetődő stratégiának bizonyulhat.
Eközben a demográfiai folyamat a munkaerőpiac kínálati oldalát már rövid távon is strukturális nyomás alatt tartja, ami magasabb bérekhez vezet. Könnyen lehet szerinte, hogy a javuló üzleti bizalom és a várt gazdasági fellendülés miatt kezdett ismét gyorsulni a bérnövekedés.
A friss augusztusi adat nem változtatott az összképükön, így az idei év egészében 9-10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár az ING, inkább a felsőbb sávhatárhoz közelebb esően. Az elemző felhívta a figyelmet arra is: vélhetően már csak hetek vagy napok kérdése, hogy érdemi információhoz jussunk a jövő évi minimálbér-emelés kapcsán.
A gazdaságot továbbra is érdemi, a gazdasági növekedést meghaladó keresetemelkedés jellemzi. Ebben – a közszféra egy részét érintő béremelések mellett – az év eleji minimálbéremelés és a lazább munkaerőpiac mellett a még mindig több helyen jelen lévő munkaerőhiány játszik szerepet. Jól látszik ugyanakkor a minimálbér horgony szerepe: bár ez közvetlenül aránylag kevés munkavállalót érint, mégis jó indikátor az adott év béremelései kapcsán
- írta Regős Gábor.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kitért arra, hogy a bruttó és nettó mediánbér emelkedése nagyjából megegyezik az átlaggal, ami arra utal szerinte, hogy a béremelkedés nagyjából egyenletes lehetett a különböző jövedelmi csoportok között. Az egyes ágazatok között azért már voltak különbségek az átlagos béremelést tekintve: több ágazatban kétszámjegyű emelés történt (például az energiaiparban 15,7, a bányászatban 15,3 százalék), miközben a mezőgazdaságban mindössze 6,1 százalékkal, az egészségügyben pedig 1,9 százalékkal lettek magasabbak a keresetek.
Az év hátralévő részében nagy meglepetés nem várható Regős Gábor szerint: alapvetően maradhat a mostani ütem – kismértékű gyorsulásra az év végén lehet számítani, figyelembe véve a több állami szektorban megígért – és egyébként indokolt – béremeléseket. Úgy látja: ez mindenképpen jó alapot nyújt a fogyasztás bővüléséhez, ami az idei növekedés fő húzóereje.
