A nemzetközi politikai-gazdasági kockázatelemző csoport csütörtökön bemutatott előrejelzése szerint a magyar államháztartás GDP-arányos hiánya 2026-ban 7,7–7,8 százalékra emelkedhet. A költségvetést elsősorban a magas olajárak és az elhúzódó aszály okozta károk terhelik. A romló kilátásokra a pénzpiacok is reagáltak, emelkedett ugyanis a magyar államadósság nemfizetési kockázatára köthető biztosítások ára. Az államadósság GDP-arányos szintje az év végére megközelítheti a 77 százalékot.
Az elemzők szerint Magyar Péter miniszterelnök a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében a nagyvállalatok további adóztatásához nyúlhat. Ez hasonló megoldás lenne ahhoz, amelyet korábban az Orbán-kormány is alkalmazott, ugyanakkor a jelenlegi kabinet az intézkedéseket az euró bevezetéséhez szükséges átmeneti áldozatvállalásként mutathatja be. A cél az lehet, hogy Magyarország 2030-ig belépjen az eurócsatlakozást megelőző ERM II. árfolyam-mechanizmusba.
Az ERM II.-ben legalább két évet kell eltölteni az euró bevezetése előtt, így a 2030-as belépés megnyithatná az utat a 2032-es csatlakozás előtt. Az Eurasia Group szerint a menetrend megvalósulása kedvezően hathatna a pénzpiacokra is, többek között közelebb kerülhetne egymáshoz a forintban és az euróban kibocsátott magyar államadósság hozama.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szintén jelentős idei költségvetési hiánnyal számol, bár az Eurasia Groupnál valamivel kedvezőbb előrejelzést adott. A Fitch szerint 2026-ban a GDP 7,3 százalékát érheti el a deficit, amely 2027-re 5,8 százalékra csökkenhet. A hitelminősítő is kiemelte, hogy a magyar kormány a költségvetési konszolidáció egyik fő céljaként kezeli az euróövezeti csatlakozás feltételeinek 2030-ig történő teljesítését.
(MTI)
