A központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága március végén 25 473 milliárd forintra emelkedett, ami március végéhez képest 522 milliárddal jelent magasabb állományt. Ennél nagyobb növekedésre legutóbb tavaly januárban volt példa.
A látványos megugrás önmagában azért is lehet meglepő, mert márciusban járt le egy 500 millió font értékű devizakötvényünk, melynek visszafizetése 218,6 milliárd forintot igényelt. Ebből kiindulva pedig az adósságállomány csökkenésére következtethettünk volna. Igen ám, csak mellette a forint az euróval szemben 1,1 százalékot gyengült, ami ellensúlyozhatta a lejárat pozitív hatását. A forintadósság esetében pedig egyetlen hónap alatt 202 milliárddal növekedett a lakossági állampapírok állománya, 322-vel a diszkont kincstárjegyeké és 623-mal a magyar államkötvényeké.
Tavaly év végéhez képest a március végi állomány már 773,3 milliárddal magasabb. A növekedés hátterében egyszerre több, ellentétes hatású esemény is áll:
- 1078,1 milliárd forint volt a nettó forintkibocsátás,
- a forint árfolyamának tavaly év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 25,7 milliárdos növekedést eredményezett,
- a nettó devizalejárat 207 milliárddal apasztotta az állományt,
- a deviza-keresztárfolyamok változása a mark-to-market betéteken keresztül 123,6 millirádos csökkenést eredményezett.
Hogy áll az adósságmutató?
Heti előzetes adatok hiányában már nehéz megbecsülni az aktuális GDP-arányos adósságrátát, abból ugyanis kiszámolható volt egy aktuális időpontra kalkulált nominális GDP. A rendelkezésre álló adatok ismeretében annyi azonban kiszámolható, hogy a márciusi 522 milliárdos adósságnövekedés minden egyéb tényező - vagyis a nominális GDP és az államháztartáson belüli egyéb adósságállomány - változatlansága mellett az adósságráta 1,5 százalékpontos emelkedését eredményezné.
Fából vaskarika? Nem! Toyota!
Székely Sarolta
mfor.hu
