A legfrissebb hét ábrájában a közös uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait mutatjuk be olvasóinknak. Az anyagi nélkülözésre vonatkozó mutató az EU lakossági jövedelmi és életkörülmény-felméréséből (EU-SILC) származik, és a súlyos anyagi nélkülözést méri.
Azt mutatja meg, hogy egy adott korcsoportba tartozó emberek hány százaléka nem engedhet meg magának – pénzhiány miatt – legalább 13 alapvető szükségletből hetet. A lista elemei az élet minden területére kiterjednek. Például nélkülözést jelez:
- ha valaki nem tudja teljesíteni a lakhatási számláit,
- nem tud váratlan kiadásokat fedezni,
- nem ehet rendszeresen húst, halat, vagy más fehérjét,
- nincs mosógépe,
- vagy telefonja.
Az adatok pedig árulkodnk – ahogy az grafikonunkon is látszik –, hogy a magyar társadalom egyik legkiszolgáltatottabb részét képező 65 évnél idősebbek több mint negyede volt érintett a problémában a 2024-es adatok szerint, ezzel pedig a Visegrádi Négyek másik három országánál rosszabbul teljesített hazánk. Igaz, ha a teljes régiónkat nézzük, a román nyugdíjasok helyzete azért így is aggasztóbb.
Összességében pedig az sem biztató, hogy 2018 óta nem sikerült érdemben javítani a helyzeten itthon, miközben a többi vizsgált országban az érintettek száma csökkent.