2023. november 28-án, egy metszően hideg téli estén, egy osztrák luxusvilla falai között véget ért egy évtizedeken át tartó üzleti és személyes kapcsolat. A lechi Chalet N-ben, René Benko saját hegyi rezidenciáján rögzített hangfelvételen először csak a mikrofon recsegését, majd a vitatkozó felek heves szavait hallani, végül a háttérzaj elfedi egy távozó lépteit. A beszélgetés 45 percig tartott, a háttérben halk popzene szólt. A felvételen René Benko, a Signa-birodalom alapítója és vezetője, valamint Dieter Berninghaus, a cég kereskedelmi szakértője és egykori bizalmasa tanácskozott.
Az este a Signa Holding végét jelentette, benne több tucat ingatlanfejlesztő és kereskedelmi vállalattal, amelyek luxusáruházakat, irodaházakat és szállodákat üzemeltettek Bécsben, Németországban, Svájcban és más európai nagyvárosokban. A birodalom zászlóshajói közé tartozott a Galeria áruházlánc, a hamburgi Elbtower projekt és a berlini KaDeWe is. Másnap Berninghaus olyan zavart állapotban hagyta el Lechet, hogy autójával egy hófalnak csúszott. A Signa még aznap csődvédelmet kért, év végére pedig az ingatlan- és kereskedelmi konszern valamennyi jelentős társasága fizetésképtelenné vált. Korábban Benkót és Berninghaust csak „az ikrekként” emlegették, a csőd után azonban egymás ellen fordultak, egymást vádolják a kialakult helyzetért. A bécsi Gazdasági és Korrupciós Ügyészség (WKStA) René Benkót tartja fő felelősnek, míg Berninghaust főként tanúként hallgatták meg.
A magyar származású, osztrák René Benko mesébe illő felemelkedéséről és cégügyi machinációkkal tarkított bukásáról korábban részletes cikkben írtunk:
A 48 éves Benko nemrégiben még Ausztria egyik leggazdagabb embere volt, politikai kapcsolatai egészen a legmagasabb körökig értek, külföldön is dinamikusan terjeszkedett. Birodalmát érettségi nélkül építette fel, már középiskolásként építőipari munkákat vállalt, innen indult üzleti karrierje – ez a történet meseszerű része. A hideg realitás pedig az, hogy Benko cégbirodalma egy végletekig eladósodott, átláthatatlan és túlértékelt konstrukcióra épült, amelyet a megváltozott piaci környezet és a saját pénzügyi trükkjei buktattak meg. A Signa csődje Ausztria történetének legnagyobb gazdasági bukása lett, és számos német projektet is magával rántott. A csődeljárások közben derült ki, hogy a vállalatcsoporton belül, bonyolult alapítványi és offshore struktúrákon keresztül mozgatták a vagyonelemeket, és a hatóságok szerint több alkalommal próbálták elrejteni az értékeket a hitelezők elől.
Bécsben és Münchenben tíznél is több ügyész dolgozik azon, hogy kiderüljön, hogyan zsonglőrködtek a befektetésekkel, hitelekkel, részvényekkel Benkóék. A vitáról készült hangfelvétel az ügyészség egyik kulcsfontosságú bizonyítéka több ezer oldalnyi irat és tanúvallomás mellett. Benko ellen az első vádemelés most júliusra várható, a gyanú szerint csalást, hűtlen kezelést és további bűncselekményeket követett el, egyebek mellett azzal, hogy 2023-ban és 2024-ben – mikor a bukás már tudható volt – luxusautókat, órákat és készpénzt próbált elrejteni a hitelezők elől.
Diverse Verdachtsfälle: Investor René Benko in Österreich festgenommen https://t.co/Vwx5TE1MJz pic.twitter.com/FNO7uWoQ9h
— Kölner Stadt-Anzeiger (@KSTA) January 23, 2025
A Manager Magazin birtokába került több mint ezer oldalnyi nyomozati anyag tanúsága szerint a Signa pénzügyi helyzete hosszú ideig még a cég vezetői előtt sem volt teljesen átlátható. A számlákat gyakran csak akkor fizették ki, miután a szükséges összeget egyik házon belüli számláról a másikra utalták át.
Luxusélet, átvert befektetők
A Chalet N-ben rögzített beszélgetés központi témája egy 16,7 millió eurós (átszámolva 6,6 milliárd forintos) kifizetés volt, amelyet a Signa Holding 2022 közepén utalt Dieter Berninghausnak, aki ebből egy házat vett. Benko nehezményezte, hogy egy ilyen tranzakció nehezen megmagyarázható a befektetőknek, akiket éppen újabb tőkebevonásra kértek. Berninghaus azzal védekezett, hogy nem kölcsönről volt szó, szerinte előleget kapott, ami a Signa Holdingban korábban megszerzett üzletrészei későbbi eladásából járt volna neki. Ezek az üzletrészek azonban úgynevezett fantomrészvények voltak: papíron ugyan értéket képviseltek, de tényleges tulajdonjogot nem biztosítottak. Időközben ezek a jogosultságok gyakorlatilag értéktelenné váltak.
Benko és Berninghaus:
Ex-Migros-Manager Dieter Berninghaus bereitet die Sporthandelstochter @SignaSports Group für die Börse vor. https://t.co/isRI4MWfZE pic.twitter.com/cFvTrS9h2J
— BILANZ (@BILANZ) May 25, 2018
A felvételen több ismert befektető neve is elhangzott: például Ernst Tanneré, a Lindt & Sprüngli felügyelőbizottságának elnökéé és Torsten Toelleré, a Fressnapf alapítójáé. A beszélgetésből világosan kiderült, hogy a fantomrészvényekre épülő konstrukció, és az ebből Berninghausnak kifizetett pénz a befektetők számára teljesen átláthatatlan volt. Benko maga is elismerte, hogy a cég a háttérben, „a tűzfal mögött” váltotta készpénzre ezeket a papíron már értéktelen jogosultságokat. A 16,7 millió eurós ügy miatt Berninghaus ellen is indult vizsgálat hűtlen kezelés gyanújával, de ő vallomásaiban következetesen tagadta a vádakat.
A nyomozás egyik fő csapása éppen a Signa 2023-as tőkebevonásához kapcsolódik. Az ügyészség szerint Benko valójában nem a saját pénzét fektette be, hanem más befektetők által befizetett összegek kerültek vissza a családi alapítványához, majd ezeket tüntették fel úgy, mintha ő maga járult volna hozzá a tőkebevonáshoz. Így sikerült a befektetők előtt azt a látszatot kelteni, hogy Benko is jelentős összeget tett bele a cégbe. Benko tagad, szerinte puszta véletlen, hogy a visszautalt összegek pont megegyeztek az ő állítólagos hozzájárulásával.
A nyomozás arra jutott, hogy családja luxuskiadásairól a Signa-csoport csődje idején sem mondott le. Már 2023-ban – amikor a Signa már fizetésképtelen volt – Benko és családja fényűző életmódjukra vagyonokat költöttek el. A nyomozati anyag aalpján csak Chanel táskákra és divatcikkekre 250 ezer eurót (átszámolva csaknem 89,6 millió forintot) fizettek ki.
A család állataira is bőkezűen költöttek: a Lilith nevű póni és a Cayo nevű ló etetése, bokszbérlése és állatorvosi költségei összesen 26 ezer euróba (mintegy 10,3 millió forintba) kerültek. Emellett 1,9 millió eurót (körülbelül 756 millió forintot) költöttek jachtbérlésre, magánrepülős utazásokra és a Chalet N használatára. Benko lánya, Laura 30 ezer euró (11,9 millió forint) zsebpénzt kapott, míg további 111 071 eurót (44,2 millió forintot) ruházkodásra, vásárlásokra, szállodai tartózkodásokra, szépségápolásra és Forma–1-es jegyekre fordítottak. Az ügyészek szerint ezek a kiadások önmagukban valószínűleg nem sértettek törvényt, de mindenképpen visszásak, hiszen a hitelezők jelentős veszteségeket szenvedtek el.
2024 márciusában a Benko családi alapítvány hivatalosan is csődöt jelentett, Benko pedig magánemberként is fizetésképtelenné vált. A család méregdrága életvitelét ez hónapokig nem érintette, a csődvédelem időszakában sem. Az ügyészek azt is vizsgálják, hogy a kiadások egy része a felszámolási eljárás megkerülését, esetleg a hitelezők elől történő vagyonkimentést szolgálta-e. Erre is meglehetősen sok jel utal: a vizsgálati anyagok szerint Benko és felesége, Nathalie Benko 2023-ban és 2024-ben többször is olyan elemeket vontak ki a céges vagyonból, amelyek a hitelezők kompenzációjára szolgálhattak volna.
A dokumentumokban csaknem 400 ezer euró (körülbelül 159 millió forint) készpénz, karórák, ékszerek és több sportkocsi szerepel, amelyek eltűntek a felszámolás alól. Több mint 542 ezer eurót (nagyságrendileg 215 millió forintot) fizettek ki előre bérleti díjakra és bútorokra, ami szintén arra utalhat, hogy Benko igyekezett megkerülni a felszámolási eljárást. Ő azonban tagad, vallomásaiban rendre azt állítja, hogy nem követett el törvénysértést.
Becsapott szaúdiak
Münchenben is nagy erőkkel nyomoznak. A Signa 2019-ben indított egy nagyszabású ingatlanfejlesztést a bajor főváros belvárosában, amelyhez később a szaúdi állami befektetési alap (PIF) is csatlakozott befektetőként. 2022-ben a PIF összesen 187 millió eurót (nagyjából 74,4 milliárd forintot) fektetett be, amelynek egy részét szerződésben rögzített módon csak a müncheni projektre lehetett volna felhasználni. A nyomozás azonban feltárta: a pénz nagy részét még aznap átcsoportosították a Signa más, likviditási gondokkal küzdő cégeihez, megszegve ezzel a megállapodást.
Valószínűleg nem véletlen, hogy 2024 decemberében egy szaúdi üzletemberekből álló csoport éppen a Chalet N-t bérelte ki. Benko ekkorra már igyekezett új vendégeket vonzani az üresen álló villába, és hajlandó volt engedményeket adni az árból – bár még így is több százezer eurót kért egy hétre.
A hotel igazgatóját tanúként hallgatták meg, szerinte Benko nem volt hajlandó minden engedményre: amikor a szaúdiak a házhoz tartozó földszinti irodát is használni akarták, vita alakult ki. A vendégek távozással fenyegettek, ám Benko ragaszkodott ahhoz, hogy az iroda zárva maradjon – oda soha nem engedett be idegeneket. Benko külön belépőkártyát használt az irodához, és amikor a villában tartózkodott, gyakran zárkózott be oda, hogy egyedül tanulmányozza a dokumentumokat. Elképzelhető, hogy a szaúdiak abban reménykedtek, a helyiségben olyan iratokat találnak, amelyek segítségével visszaszerezhetik elveszett pénzük egy részét. Egy hónappal később Benko előzetes letartóztatásba került, jelenleg a bécsi Josefstadt börtönben van. Lapértesülések szerint a börtönben egész nap különböző dokumentumokat tanulmányoz.
