Még 2013-ban fogant meg az ötlet, hogyan rejtsék el a NER kötelékébe tartozó vállalkozók, magánszemélyek a nyilvánosság – mindenekelőtt a kíváncsi újságírói, illetve ellenzéki politikusi szemek – elől, hogy milyen hazai cégekbe szálltak be. Az apropót az MKB Bank privatizációja adta, amelyre ugyan 2016 márciusában került pecsét, ám egy ekkora méretű tranzakció előkészületei természetesen jóval korábban megkezdődtek.
Amikor a magyar állam 2014 közepén megvásárolta a patinás, 1950-ben alapított MKB-t az akkori tulajdonos Bayerische Landesbanktól, már kész volt a terv. Eszerint előbb a legatyásodott hitelintézetet a Magyar Nemzeti Bank szanálja, majd azt magánkezekbe adja, nem is akárkiknek, kizárólag olyan magyar magánszemélyeknek, akik a NER hívei. De hogy erre ne derüljön fény (legalábbis a privatizáció bejelentésekor), azt okumlálták ki az érintettek, hogy úgynevezett magántőkealapokat tolnak előtérbe. Olyan képződményeket, amelyek végső tulajdonosainak kiléte jogszabály alapján garantáltan titokban maradhat.
Bár a magántőkealapok működését egy 2011-es uniós irányelv szabályozza, amely számos átláthatósági követelményt tartalmaz, a direktíva a tagállamokra bízza a részleteket. Ebben látta meg a lehetőséget a NER-elit, s nyújtotta be az érdekeit képviselő Orbán-kormány 2013 végén a magántőkealapok létrehozásáról szóló magyar jogszabályt, amely 2014 februárjában törvényerőre is emelkedett.
Így amikor az elsők között létrehozott Metis Magántőkealap 2016 márciusában harmadmagával bekebelezte az MKB-t, tulajdonosának nem kellett attól tartania, hogy a kiléte kiderül. Bár szinte a tranzakció bejelentése pillanatában mindenki biztosra vette, hogy a Metis mögött Mészáros Lőrinc áll, erről bizonyosságot csak jóval később, közel két és fél év múltán, 2018 augusztusában kaphatott a publikum, amikor az azóta már Magyarország leggazdagabb emberévé avanzsált felcsúti vállalkozó – immár az újabb fideszes választási győzelem számára megnyugtató hátterével – a nevére vette az időközben megduplázódott Metiseket.
Fotó: MTI
Ma már a magántőkealapok száma 280 – ennyit tart nyilván cikkünk megjelenésének idején az e feladattal megbízott Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ám ezek nem mindegyike áll az MNB ellenőrzése alatt, miután a sajátos hazai szabályozás alapján a jegybank az 500 millió eurónál (jelenlegi árfolyamon nagyjából 200 milliárd forintnál) kisebb eszközértékű alapokat csak regisztrálja – márpedig a magántőkealapok többsége nem kúszik e küszöb fölé.
Hogy mekkora vagyon felett diszponálnak ezek a titkos képződmények, arra a fentiekből logikusan következően csak becslések vannak, s azok sem az aktuális állapotot tükrözik. Ezek szerint 2022 végén mintegy 2600-2700 milliárd forint volt magántőkealapokban, ami a három évvel ezelőtti GDP mintegy 4 százalékára rúgott. De mivel ez egy két és fél éves adat, s azóta az alapok száma tovább hízott, a mostani összeg valószínűsíthetően jóval nagyobb lehet.
A magántőkealapok tulajdonosainak titkolózása komoly pénzmosási és korrupciós kockázatokat rejt, különösen akkor, ha közpénzeket is kezelnek. A Transparency International Magyarország (TI) és más civil szervezetek már évek óta felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar jogszabályok nem biztosítják megfelelően a magántőkealapok átláthatóságát. 2024 elején például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisából eltávolították a magántőkealapok tulajdonosainak adatait, miután a Direkt36 újságírói feltárták a kormányhoz közeli üzletemberek érdekeltségeit.
Ez a helyzet változhat meg az Európai Unió 2024. áprilisi verdiktjével, amely szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a módosított pénzmosás elleni irányelvet a hazai jogszabályaikba, azon belül ki kell terjeszteniük a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának kötelezettségét a magántőkealapokra is.
Annak rendje és módja szerint az Orbán-kormány – merthogy ezen a téren a jelek szerint nem hadakozik Brüsszellel – tavaly novemberben be is nyújtotta a pénzmosás elleni hazai törvény – az Európai Unió szabályainak megfelelő – módosítását a parlamentnek arról, hogy kötelező tegyék a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását. Amire aztán a kétharmados kormánytöbbségű T. Ház az áldását is adta, így a változás 2025. január 1-jén hatályba is lépett.
Ám annak, aki arra számít, hogy azóta boldog-boldogtalan utánanézhet annak, kik a magántőkealapok igazi gazdái, csalódnia kell. Az igaz, hogy a pénzmosás elleni törvény módosítása alapján idén január 1-jétől már tényleges tulajdonosnak minősülnek a zártkörű befektetési alapok – e körbe tartoznak a magántőkealapok – befektetői, ám nem lenne a Fidesz Fidesz (vagy ha úgy tetszik, Orbán Viktor Orbán Viktor), ha nem lenne egy csavar, kiskapu stb. Nevezetesen, nem vonatkozik az előírás a korábban létrejött alapokra, rájuk majd csak 2026. július 1-től él ez a szabály. Márpedig a NER-es magántőkealapok jelentős része 2024. december 31. előtt jött létre.
Ha valakinek az az érzése, hogy nem véletlen a másfél évvel hosszabb külön határidő, akkor jó helyen kapisgál: a 2026. július 1-jei dátum alighanem úgy lett meghatározva, hogy az a jövő évi választások utánra essen (amely a mostani állás szerint április első felének valamelyik vasárnapja lehet), így a még mostaninál is szinte borítékolhatóan hevesebbé váló Fidesz-Tisza csetepaté során a tényadatok nem válhatnak Magyar Péterék kampánytémájává.
Ráadásul – mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk megkeresésére adott válaszaiból kiderül –, a jövő júliusi határidő még nem is vészes, a kormány így is túlteljesíti a rá Brüsszel által rótt kötelezettséget.
Hiszen – mint írta az NGM –
„Az Európai Unió új pénzmosás elleni szabályrendszerének alapjait adó két jogszabály, az (EU) 2024/1624 tanácsi és parlamenti rendelet (AMLR) és az (EU) 2024/1640 tanácsi és parlamenti irányelv (AMLD-6) általános alkalmazási és átültetési határideje 2027. július 10. Az EU többi tagállamaihoz hasonlóan Magyarországnak erre az időpontra kell biztosítania, hogy a közvetlenül alkalmazandó AMLR hazánkban is megfelelően végrehajtható legyen, illetve hogy az AMLD-6 rendelkezései megfelelően át legyenek ültetve a hazai jogrendbe. A határidőre tekintettel jelenleg a jogalkotási koncepcionális kérdések előzetes áttekintése kezdődött meg; a kormányzat általános célja, hogy az átültetési határidőre a szükséges intézkedések hiánytalanul megtörténjenek”.
A kissé jogi bikkfanyelven megírt válasz folytatásában a tárca emlékeztet arra, amiről már fentebb megemlékeztünk, miszerint a magántőkealapok tényleges tulajdonosaira vonatkozó szabályok már 2025. január 1-jétől érvényesek. Ám azt, hogy ez a hatályba lépése előtt gründolt alapokra nem vonatkozik, az NGM válasza nem poentírozta ki, ahhoz az általunk megkérdezett – neve elhallgatását kérő – szakértő jogértelmezése szükségeltetett.
Ami még nagyobb érdeklődésre tarthat számot, az a minisztérium válaszának azon része, miszerint „a tőkealapok mint adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatai a számlavezetők adatközlése révén jutnak el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartást vezető szerv által fenntartott központi nyilvántartásba”.
Azt már ugyancsak a nekünk nyilatkozó szakértőtől tudtuk meg, hogy e megfogalmazás olyan munkamegosztást takar, miszerint a bankoknak azonosítaniuk kell a tényleges tulajdonosokat és erről adatot küldeniük a NAV-nak.
Ez az adat a Tényleges Tulajdonosok Központi Nyilvántartásába kerül, amelyből ezen a linken lehet adatot lekérni Ügyfélkapun keresztül. Igaz, pénzért: egy adat lekérdezéséért 1500 forintos díjat kell leszurkolni. De még ez sem elég. A regisztráltaknak a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kell előzetesen engedélyt kérniük, megjelölve, melyik magántőkealap adatait szeretnék megismerni, s csak a kapott engedélyszám birtokában kezdhetik meg a keresést. A türelem itt fontos erény, a Transparency International Magyarországnak például mintegy fél évet kellett várnia, amíg megkapta a zöld jelzést az NGM-től – tájékoztatott Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
A régebbi alapok tényleges tulajdonosairól tehát csak jövő év július 1-jétől kerülnek ide az adatok. Ám aki már most szeretné tesztelni a rendszert, annak érdemes tisztában lennie azzal, hogy a kutakodáshoz lekérdezési jogosultság szükséges. Márpedig a megfelelő jogosultság igényléséhez szükséges regisztrációt csak egy, 2021-ben életbe lépett törvényben meghatározott hatóságok, valamint bíróság, ügyészség, felügyeleti szerv, a pénzmosás elleni törvényben erre felhatalmazott szolgáltató, önkormányzati adóhatóság vagy gazdasági kamara kezdeményezheti. Vagyis kíváncsiskodó újságírók, ellenzéki politikusok stb. nem.
Úgy tűnik, a kör bezárult.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
