Egy kis BUX index nem árthat, főleg ha nyugdíjra gyűjtünk

Forrong a világ, mibe lehet érdemes fektetni mostanában?

Van egy klasszikus recept, amely szerint hosszú távon, azaz 5-10 éves és afölötti időtartamra, a megtakarítások jelentősebb részét érdemes részvénybe fektetni, de persze sosem a teljes vagyont. Most újra, vagy még mindig a közép-kelet-európai régió izgalmas, itt még mindig nem túl magas a részvények értékeltsége – a magyar eszközöket is ide értem.

Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság lelassult?

A gyengébb gazdasági teljesítmény ellenére igen. A nagy hazai blue chip papírok már nem klasszikusan Magyarországra koncentráló vállalatok, hanem régiós nagyvállalatokká nőtték ki magukat, tulajdonképpen régiós multik. A régióban pedig alapvetően látom a felértékelődési potenciált, így ezen keresztül továbbra is jól teljesíthet a BUX index is.

De mégis, miért jó a részvény, kinek, milyen életkorban, milyen időtávon?

Tankönyvszerű, de mindig azt szokták javasolni a szakemberek, hogy klasszikusan nyugdíjcélú megtakarítás esetén, akinek még legalább 30 éve van a nyugdíjig, az viszonylag magas részvénykitettséggel induljon neki, mert a hagyományos eszközök között ennek a legmagasabb hozampotenciálja, és egy ilyen hosszú időtávon a tőkepiaci korrekciók negatív hatását sem érezzük meg olyan erősen.

Részvényt a nyugdíjas évekre

Azután ahogy haladunk előre a korban, érdemes a részvényarányt lassan leépíteni, csökkenteni. Célszerű fokozatosan átmenni kötvényekbe, stabil, biztonságos hozamot biztosító eszközökbe. Nyugdíj előtt mintegy öt évvel kellene csak nagyjából nulla részvényt tartani a legtöbb modell szerint.

Vannak olyan vélemények, hogy már nem is a nyugdíjkorhatárt érdemes alapul venni, mert utána még 15, 20 évig is él sok ember.

Igen, nyilván azt is érdemes nézni, hogy mikorra kell az a pénz adott esetben, és ahhoz arányosítani a részvényarány értékét. Hogy miért is érdemes részvényt venni, és miért kell egy adott idő után csökkenteni azok arányát? Az amerikai S&P 500 indexnek nem volt öt olyan éve az elmúlt húsz évben, amikor ne tudott volna új csúcsra menni.

De voltak olyan nagy esések is, amelyeket csak hosszabb idő alatt tudott ledolgozni. Illetve ott a klasszikus példa, Japán, ahol akkora lufi alakult ki, hogy évtizedekig nem érte el az index a korábbi csúcsát. Ezért is érdemes nemcsak a részvényarányra figyelni, hanem a részvényportfólión belül a földrajzi diverzifikációra is.

Ezekhez a legtöbb befektető nem ért, talán így jönnek képbe a befektetési alapok?

Igen, az emberek döntő többsége nagy valószínűséggel nem tudja, mit jelent diverzifikálni régiók szerint. Ez egy jó példája annak, miért érdemes szakemberre bízni a megtakarításunkat, főleg ha nem akarunk mélyrehatóan foglalkozni a megfelelő portfólió kialakításával.

Egyénileg is változik, kinek milyen mennyiségű részvényt lenne érdemes tartania.

Van a klasszikus korosztály, jövedelmi szint és kockázattűrő képesség szerinti felosztás, ami mentén ki lehet alakítani egy mátrixot. Röviden: minél fiatalabb valaki, minél magasabb a jövedelme és minél magasabb a kockázattűrése, annál magasabb kockázatot érdemes vállalnia, ami nagyobb részvénykitettséget is jelent.

Mégis jellemzően mennyi az átlagember esetében? Nullától százig? Húsztól nyolcvanig?

Azt gondolom, hogy nullától százig. Akinek nem magas a jövedelme, nagyon közel van a nyugdíjhoz és nem szereti a kockázatot, annak nulla részvényarány javasolt, mert lehet, hogy egy kisebb részvénypiaci megingás is megviselné. Mások jóval magasabb arányt is tarthatnak.

Az alapkezelő két vegyes alapja is díjnyertes lett a Privátbankár.hu Alapkezelő Klasszis 2025 díjátadón. Mit is csinálnak ezek az alapok, miért nyerhettek?

A vegyes alapok nagy előnye, hogy a portfoliójukban nemcsak egyfajta eszköz pl. részvény, kötvény) kerül, hanem sok különböző típusú értékpapírt tartanak, növelve ezzel a diverzifikációt, aminek köszönhetően az alap kevésbé érzi meg a piaci turbulenciákat.

A Gránit Alapkezelőnek két vegyes alapja van: a „kiegyensúlyozott”, alacsonyabb kockázatú Harmónia és a „dinamikus”, némileg magasabb kockázatú Lendület. Előbbi második, utóbbi első helyet ért el a kategóriájában az idei Klasszis-díjátadón. Az elismerés annak köszönhető, hogy az alapok portfólióját sikerült az elmúlt években úgy kialakítani, hogy a hozamuk is versenyképes volt, és az árfolyamuk sem ingadozott túlságosan.

Az ingatlanalap stabil pont

 A Gránit Alapkezelőnek sokéves tapasztalata van az ingatlanalapok kezelésében, ezt a tudást pedig a vegyes alapjaink is kamatoztatják.

Ez a Gránit Harmónia esetén 30 százalék körüli ingatlankitettséget jelent, az első díjas Gránit Lendületnél pedig 15-öt. Az ingatlanalapok pedig tovább javítják a már sokszor említett diverzifikációt, ráadásul hosszabb távon a teljesítményük is versenyképes. „Rosszabb” években a rövid állampapírok indexe, az RMAX körüli hozamot érhetnek el, de jobb években ezt 1-3 százalékponttal meghaladó teljesítményt is tudnak nyújtani.

Hogy épül fel a két alap portfóliója?

A Harmónia alapnál 15 százalék a megcélzott hazai részvénykitettség. Az alap jókor váltott profilt 2023-ban, ekkor tért át BUX-alapú részvényportfólióra. Azóta 15 százalék körül van a magyar részvénykitettsége, ami nagyon jó teljesítményt nyújtott azóta, és az értékeltségi szintek alapján van még potenciál ezekben a papírokban. Továbbá tartja még az említett 30 százalékos ingatlankitettséget, van benne 40 százalék körüli rövid állampapír (benchmarkja az RMAX index), valamint 15 százalék hosszabb állampapír (benchmarkja a MAX index).

A kockázatos Lendület alapban ezzel szemben magasabb a részvénykitettség (25 százalék európai és 25 százalék amerikai részvény), 15 százalék körül mozog az ingatlanalapok állománya, 10 százalék a rövid és 25 százalék hosszabb állampapír.

Úgy tűnik, idén felkapták Európát a befektetők, illetve kissé hanyagolják az USA-t a Trump-féle kaotikus politika miatt. Nem kéne az európai részvényeket felülsúlyozni a részvényportfóliókon belül?

Elképzelhető, erről házon belül rendszeresen vannak egyeztetések. Úgy gondoljuk, hogy érdemes lehet csökkenteni az amerikai kitettséget, például a Lendület alapban 25-ről 20 százalék-ra, az európai részvények közé pedig jól teljesítő közép-kelet-európai papírokat is felvenni.

A forint-deviza arányt tekintve milyen politikát folytatnak?

A Harmóniánál egy fontos hozzáadott értékünk volt tavaly a devizafedezés, ez is javította a teljesítményt. Az alap nem vállal extrém magas kockázatot, nem emeli magasra a részvénykitettséget, de nem csak fedezeti céllal köthet devizaügyletet, hanem spekulatív jelleggel is, hiszen a devizaárfolyamok változásából is komoly extra hozamra lehet szert tenni.

Körülbelül az alap nettó eszközértékének tíz százalékára kötöttünk többször is euró alapú devizaspekulációs ügyletet. A devizakockázatot is devizaeladással fedezi az Alapkezelő, ha úgy gondolja. Elmondható, hogy az alapnak devizaügyletekből is származhat nyeresége.

Akkor ez most mennyire forintos alap és mennyire devizás?

A Harmónia egyértelműen forintos alap. A BUX-kitettség miatt is, a nagyszámú hazai kötvények miatt is, valamint az ingatlankitettségen belül az ingatlanok ugyan euróban vannak értékelve, de az ingatlanalapon belül is automatikusan visszafedezzük forintra a tőkét. A befektetők alacsony kockázatú alapot keresnek, így ha benne hagynánk a devizakitettséget, az jelentősen növelné az alap kockázatát, ami most a 7-es skálán 2-es.

Ha valaki magyar részvényeket vásárol, például BUX indexet, akkor a forintleértékelődés ellen is némi védelmet szerez, mert egyes cégek sokat exportálnak, más cégeknek külföldi leányvállalataik vannak devizabevételekkel, mint az OTP-nek.

Igen, de ez elmondható sok más esetben is. Például az amerikai S&P 500-ban lévő vállalatoknak is jelentős bevétele származik külföldről, ezért az erős dollár sem feltétlenül jó az amerikai gazdaság számára.

Merre tovább, forint?

A magyar kisbefektetők mindig kíváncsiak, hogy mégis merre megy majd a forint?

Azt gondolom, hogy most nagyjából a helyén van a forint. Innen nyilvánvalóan majd a további monetáris és fiskális, valamint politikai események fogják mozgatni az árfolyamot. Gondolok itt arra, hogy választások lesznek itthon, és emiatt mennyire tér el a kormány egy lazább fiskális politika irányába.

Jelenleg viszont a monetáris politika hitelesnek tűnik a külföldi befektetők számára is. Az alapkamatot 6,5 százalékon tartják, miközben az EKB fokozatosan csökkenti az eurózónában a kamatszintet, tehát egyre jobban nő a kamatkülönbözet. Ez adhat egy stabilitást a forintnak monetáris oldalról. A fiskális oldalt pedig majd nyilván meglátjuk, hogy alakul a választások közeledtével. De minden deviza esetén igen-igen fontos a kamatkülönbözet.

Az amerikai jegybank esetében nagy a bizonytalanság, úgyhogy inkább azt kommunikálják az elmúlt hónapokban, hogy jelenleg még kivárnak miközben folyamatosan figyelik a gazdasági indikátorokat

A magyar gazdaságból számos olyan jel érkezett, ami inkább a recesszió irányába mutat.

Ha az év elején látott gyenge adatok nem javulnak, akkor valószínűleg az egész éves növekedés veszélybe kerül, valamint csökkenhetnek az állam adóbevételei, és lehet, hogy több hitelt kell felvenni. Mindenféle rossz hatások érhetik a forintot belföldről és külföldről is. De ennek ellenére annak a veszélye nem látszik, hogy ismét 430 felett lesz az euró.

A lassuló gazdaság előrevetít egy lassabb vagy csökkenő inflációs pályát, és ha emellett megtartjuk ezt a kicsit magasabb kamatszintet, akkor az kiegyensúlyozhatja a forint helyzetét. Ha viszont egy lazább monetáris politika irányába lépne a jegybank, akkor természetesen gyengülhetne a forint. De ez szerintem nem valószínű. Hosszabb távon a forintra azért némi leértékelődési nyomás nehezedik, már csak az inflációs különbségek miatt is.

Ha egy kisbefektető felteszi azt a kérdést, hogy inkább forintban vagy euróban takarékoskodjon, mit lehet neki mondani?

A legklasszikusabb és egyben kicsit kibúvó válasz, hogy diverzifikáljon, ossza meg a pénzét, például 50-50 százalékban. De az elmondottak alapján azt gondolom, hogy rövidebb távon célszerű a forintmegtakarításokat még mindig előtérbe helyezni. Egy átlagos lakossági befektetőnek, aki e nem akarja napi szinten követni ezeket az eseményeket, érdemes lehet megfontolnia a 70 százalék forint – 30 százalék euró arányt.

Valamilyen érdekes, kalandos befektetési sztori az utóbbi időből?

A trumpi vámtarifák belengetése megviselte az alapokat és a portfóliómenedzsereket is; turbulensebb időszakot tudhatunk magunk mögött. Voltak álmatlanabb éjszakáim abban az időszakban. Amit kiemelnék: a Magyar Telekomot több portfólióban is tartottam, és nem tett jót neki, amikor kijöttek a hírek, hogy esetleg tíz százalékkal csökkentenie kell a lakossági csomagjainak árát. Volt egy megingás a Telekom árfolyamában, ami azóta visszajött, hiszen végül nem valósult meg ez a terv, csak idén nem emelhetett árat.

Alapvetően azt gondolom, hogy a választásokig fog kitartani ez a korlátozás és utána valószínűleg enyhülni fog. A jobb hírekre indult fölfelé-korrekcióban ismét emeltem picit a Telekom-kitettséget és végül jól végződött a történet.

Milyen érzés, ha az ember alapja díjat nyer?

Már korábban is jól teljesített a két alap, amikor még nem én kezeltem ezeket, jó portfóliókat vehettem át. Úgy gondolom, jól kialakított és jól átgondolt termék mindkettő, és jól ki tudtuk használni a cégen belüli szinergiákat. Szóval nem csak az én érdemem, hanem azoké is, akik kitalálták ezt a struktúrát, ők is sokat tettek hozzá. Az én érdemem talán az, ha felülteljesítést tudok elérni az adott évben; azt érzem a sajátomnak.

Mennyire lehet kikapcsolni ebből a munkából a nap végén? Vagy 24 órás meló?

Ha nem is 24 órás, de sokat kell foglalkoznia az embernek a piacokkal, ami a magánélete szempontjából nem mindig ideális. Inkább hétvégén lehet ebből kikapcsolni, hiszen zárva vannak a piacok. De még akkor is figyeli valamennyire az ember a híreket. Ha netalántán kitör egy háború a Közel-Keleten, vagy Trump bejelent egy újabb vámháborús szankciót, az boríthatja az ember hétvégéjét is.

A hétvégére tevődik nálam a sportolás, olyankor megyek el futni, úszni. Főleg ezekkel szoktam kikapcsolni.

Befolyásolja az embert a munkája abban, hogy hova megy nyaralni? Mondjuk, ha a görög részvények olcsók, akkor megnézem már azt az országot?

A nyaralást a feleségem tervezi, ő pedig nem nézi, hogy hol vannak a részvények.

A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma („Honlaptartalom”) a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.