Magyarország védelme az erős magyar honvédségen, valamint az észak-atlanti és európai együttműködésen alapul – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz, Magyarország honvédelmi minisztere a Boris Pistorius német védelmi miniszterrel közös pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott, Boris Pistorius jelenléte azt mutatja, hogy Németország is elfogadja Magyarországot mint Európa részét.
Felidézte, hogy az elmúlt időszakban „egyértelmű volt az elutasítás”, utoljára 2020-ban járt német védelmi miniszter Magyarországon.
Mostanra azonban a magyar-német kapcsolatok nemcsak a védelmi vonalon, hanem az erkölcsi értékek alapján is helyreálltak – mondta.
A német védelmi miniszter is arról beszélt, hogy a két ország újra szorosabban együtt fog működni, és „ez kiváló hír mind országaink, mind a NATO, mind az Európai Unió számára”. Kifejezte abbéli szándékát is, hogy a két ország között már meglévő hadiipari együttműködést folytassák, illetve tovább bővítsék.
Ruszin-Szendi Romulusz kijelentette: a magyar haderő fejlesztését a német eszközök szolgálták, a helikopter-, harckocsi- vagy lövegbeszerzések mind a német ipar dicsőségét mutatják. Példaként említette, hogy a NATO-nak felajánlott magyar nehézdandár „nem indulhatott volna el” német segítség nélkül.
A honvédelmi miniszter felidézte: annak idején úgy született a német–magyar együttműködés, hogy az mindkét félnek nyereséges legyen. A korábbi magyar kormány idején viszont ez
„kapott egy kicsi gellert”
– tette hozzá, kiemelve: mindez nem befolyásolta a védelmi képességek építését.
Rögzítette: a mostani találkozón megegyeztek abban, hogy folytatják az együttműködést a közös fejlesztések terén, sőt akár az űripari, a katonai mobilitást vagy a logisztikát érintő területeken is. Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte: szeretnének több magyar vállalatot bevonni a védelmi ipari ellátási láncba.
Kitért arra is, hogy Magyarország számára a V4-együttműködés rendkívül fontos, ezért a visegrádi országok minisztereit fogadta elsőként, miután a Tisza-kormány megalakult.
Nem félünk az orosz medvétől
Az orosz fenyegetésről szólva a miniszterek arról beszéltek, hogy Oroszország „teszteli” Európa és a NATO védelmi képességeit és egységét.
„Egy dolgot tisztáznék: a NATO meg tudja magát védeni, nem fog hátralépni” – szögezte le Boris Pistorius.
Ruszin-Szendi Romulusz szerint is nagy jelentősége van az egységes fellépésnek, és kijelentette:
„a NATO eshetőségi tervei készen vannak”.
Titkos tervek
A további magyar védelmi beszerzéseket firtató kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: a beszerzések részleteit ugyan nemzetbiztonsági okból nem ismertetheti, de Magyarország elkötelezett abban, hogy az európai védelmi ipart fejlessze, és a szélesebb értelemben vett észak-atlanti térségtől szerezze be az eszközöket. Válaszában egyértelművé tette, hogy várhatók további bejelentések hadiipari beszerzésekről,
„de ha előre megmondanám, akkor annak következményei lennének”,
mivel biztonsági és üzleti okokból is érdemes titkosan kezelni az ilyen megállapodásokat.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Hozzátette: szeretnék a meglévő szerződéseiket „megtölteni tartalommal”, mert a katonai és az üzleti világban is fontos, hogy megbízható partnerek legyenek a szövetségesek számára. Jelezte továbbá, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az orosz-ukrán háborút, a közel-keleti történéseket, és ezek alapján pontosítják a hiányzó eszközök prioritását.
Nem blokkoljuk tovább Ukrajna csatlakozását
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kérdésre a miniszter közölte: Magyarország álláspontja, hogy halálos eszközt és katonát nem küld az orosz-ukrán háborúba, a humanitárius segítség és az energiasegítség ugyanakkor folyamatos. A magyar kormány azon dolgozik, hogy a lehető legjobb kapcsolata legyen a szomszédaival – szögezte le, megjegyezve: a külügyminisztérium három hét alatt meg tudta tárgyalni az ukránokkal, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség visszakapja jogait.
„Ezért döntöttünk úgy, hogy nem blokkoljuk tovább Ukrajna uniós csatlakozási procedúráját” – mondta. Úgy folytatta: a gyorsított eljárást azonban nem támogatja a kormány, „nem lenne fair”, ha Ukrajna beelőzne olyan országokat, amelyek már több éve várnak a csatlakozásra.
A hatóságok fognak eljárni a gyanús ügyekben
A német sajtó arra a kérdésére, hogy várhatók-e személyi változások a német hadiipari cégek magyarországi partnereinél a kormányváltás nyomán, Ruszin-Szendi arról beszélt, hogy átvizsgálták a korábbi vezetés során között szerződéseket, és ahol korrupció gyanújára bukkantak, ott megtették a feljelentéseket. Innentől a hatóságoknak kell eljárni.
Később kitért a miniszter az elmúlt napokban napvilágra került, a Lynx harcjárművekhez kapcsolódó, 12 milliárd forintos kiképzési szerződésre is. (Furcsa módon ezt egy brit céggel kötötték, miközben a britek nem is rendszeresítettek Lynxeket. A szerződésnek egy egyenruha tervezése is a része volt, azonban ezt végül nem rendszeresítette a Honvédség.) Ruszin-Szendi elmondta, hogy ez a szerződés „tökéletes példája” a korábban említett, gyanús szerződéseknek, és hozzátette, hogy egyetlen, a tervek szerint legyártott egyenruha 1,2 millió forintba került volna. Az üggyel kapcsolatos kérdések megválaszolását azonban a továbbiakban a hatóságokra bízta.
Pénzek a SAFE-ben
Kitért a miniszter a SAFE hitelkeretből Magyarország által lehívni szándékozott forrásokra is. Elmondta, hogy az Orbán-kormány, miután uniós szinten ellenezte ezt a megoldást, a harmadik legnagyobb hitelkeretet tervezte lehívni a tagállamok közül.
„Úgy, hogy idén, ha rajtuk múlik, a költségvetés hiánya 8,3 százalék lett volna. A Tisza-kormány ilyen felelőtlenségbe biztosan nem megy bele.”
Hozzátette azonban, hogy „használni fogjuk ezt a lehetőséget – ésszerű módon”.
Az Európai Bizottság péntek délután közölte, hogy Magyarország a tervezett 16 milliárd euró helyett csak 5,4 milliárd eurónyi hitelt venne fel a SAFE-program keretéből, a megmaradt összeget pedig az Európai Bizottság Ukrajnával közös vagy Ukrajnát támogató védelmi programokra fogja elkölteni.
