Kína befektetési buborék kialakulását kockáztatja, ha továbbra is ragaszkodik a 2008 júliusa óta 6,83 jüan/dolláron rögzített valutaárfolyamhoz. A jegybank e célból végrehajtott valutaeladásai 29 százalékkal növelték a pénzkínálatot és a merev árfolyam több mint 150 milliárd dollár spekulatív tőke beáramlását eredményezte az elmúlt hat hónapban - állítja a China Capital Corp. tőketársaság.
Mindez meglátszik a rekordmagasságba emelkedő lakásárakon és a vezető tőzsdeindex 74 százalékos idei megugrásán. Szakértők szerint amikor a piacot elönti a pénz, akkor az megtalálja az utat az ingatlanpiacra és a tőzsdére, és ha az ország vezetése továbbra is ragaszkodik a merev árfolyam-politikához, akkor nem fogja tudni elkerülni egy befektetési buborék felfúvódását.
A politikusok ugyanakkor egyelőre attól tartanak, hogy a jüan felértékelése lefékezné a gazdaság exportvezérelt növekedését, ezért például a pénzügyi válságot megjósló Nouriel Roubini közgazdász professzor nem számít arra, hogy belátható időn belül változtatnak magatartásukon. Kína emelheti a bankok kötelező tartalékrátáját, ami 2010 végére 17 százalékra mehet fel a jelenlegi 15,5-ről, de ez minden. Nem fogja meghatni az ottani döntéshozókat, hogy Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint az ország jelenlegi árfolyam-politikájával ellopja a munkahelyeket a fejlődő országok elől.
A devizaháború másik frontján számos feltörekvő ország kormánya és jegybankja reménytelen harcot folytat a nemzeti valuta gyengítéséért. A pénzügyi döntéshozók óriási dollárvásárlásokkal rekordnagyságú devizatartalékokat képeznek, hogy gyengítsék fizetőeszközüket. A koreai von például tavaly december vége óta 8,6 százalékkal erősödött a dollárral szemben, és szakértők szerint a szöuli jegybank már csak fékezni próbálja a kedvezőtlen folyamatot. A brazil real csak novemberben 1,6 százalékkal erősödött, pedig a kormány adót vetett ki az értékpapír-befektetésekre. Az orosz jegybank március óta 15 százalékkal növelte valutatartalékait, hogy fékezze a rubel felértékelődését. Az indiai, indonéziai, fülöp-szigeteki, dél-koreai és tajvani befektetésekbe az elmúlt három negyedévben példa nélküli összeg, 47 milliárd dollár folyt be - az előző rekord a 2005 egészében felállított 33 milliárd dollár volt.
A folyamat hátterében az áll, hogy sok befektető az amerikai piacon alacsony kamatra vesz fel dollárhiteleket, hogy a pénzt magasabb kamatokat nyújtó országokban fektesse be. Ezért a Dollar Index - az amerikai valuta árfolyama az euróval, a jennel, a fonttal, a kanadai dollárral, a svájci frankkal és a svéd koronával szemben - március óta 16 százalékkal, 75,55-re esett. (Napi Gazdaság)