2007. augusztusban a fogyasztói árak az előző hónaphoz viszonyítva összességükben nem változtak, 2006. augusztushoz viszonyítva pedig 8,3 százalékkal növekedtek, ami minimálisan meghaladta az elemzői konszenzust.
12 hónap alatt, 2006. augusztushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt 33,2, a tojás 18,3, a baromfihús 18,2, a péksütemények 17,5, valamint a kenyér ára 17,3 százalékkal. A háztartási energia átlag feletti 31,0 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz 52,3, a távfűtés 40,6, az elektromos energia ára 21,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások átlagot meghaladó 8,5 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 16,3, a szemétszállítási díj 15,3, a vízdíj 12,7 százalékkal drágult. Átlag alatti áremelkedés volt tapasztalható a szeszes italok, dohányáruk (7,0%), valamint az egyéb cikkek (1,9%) esetében. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,8%-kal, a ruházkodási cikkekért 0,6%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006. augusztusban.
Mint a Takarékbank elemzése fogalmaz, a most közzétett augusztusi inflációs adat alapvetően nem változtatja meg várakozásaikat, így szeptembertől egymással ellentétes hatások alakítják az inflációt. Egyik oldalról kiesnek a bázisból a tavalyi ÁFA-emelés, és hatósági áremelések (elsősorban a gázárkompenzáció csökkentése) hatása, ami önmagában mintegy 2,5 százalékponttal csökkentené az inflációt, azonban a dezinflációt akadályozza az élelmiszerek elkezdődött és várt árrobbanása, amelynek mértéke még sok bizonytalanságot jelent. Szeptemberre 6,3 százalék, decemberre 6,0 százalékos inflációra számít a bank, a jövő évi átlagos inflációs valamivel meghaladhatja a 4 százalékot.
A Monetáris Tanácsot kissé aggaszthatja a maginfláció hó/hó alapú emelkedése, azonban a gyenge GDP adatok és a jegybank várakozásai szerint 2009-ben a célkitűzés alá kerülő infláció növelheti a kamatcsökkentés esélyét. Ezzel ellentétben a gyengébb forint és a magas kockázati felár, ill. általánosságban a globális piaci bizonytalanság és volatilitás óvatos monetáris politikát követelhet meg, ami lassíthatja a kamatcsökkentés folytatását. Amennyiben a piacok megnyugodnak, valamint a kockázati felár csökken, a MNB már szeptemberben is vághat kamatot, amennyiben nem, a következő vágás októberben várható, amit az élelmiszerárak miatti inflációs kockázatok szeptemberi megjelenése is indokolna.
---
A ma reggel közzétett augusztusi 8,3 százalékos hazai inflációs adat megfelel a Concorde várakozásainak, a 8,1 százalékos Reuters konszenzust viszont meghaladja. Így a júliusi 8,4 százalékhoz képest csak nagyon enyhén csökkent az infláció. A maginfláció 5,6 százalékról 5,4-re csökkenése szintén a vártnak megfelelő - mondta Samu János, a Concorde makroelemzője. A mögöttes folyamatok szerinte nagyjából megfeleltek a társaság várakozásainak, csak az ipari termékek ára nőtt egy kicsit kevésbé az előzetes becslésekhez képest, valamint az őszre várható élelmiszerár-sokk kezdeti jelei voltak már most érezhetőek.
Szeptemberre a Concorde 5,7 százalékos inflációra számít, az egész éves infláció várakozását 7,4 százalékról 7,5 százalékra emelte, az év végére már csak 5,8 százalékos inflációt vár, 2008-ra pedig 4,2 százalékot.
Az MNB következő kamat-meghatározó ülése szeptember 24-én lesz. Miután a legutóbbi ülésen a szavazati arány 5-5 volt és csak az elnök szavazata döntött a kamat szintenhagyása mellett, ezért a mostani, viszonylag nyugodtabb tőkepiacok és forint láttán a következő 25 bázispontos vágás már könnyen elképzelhető Samu János szerint. Ennek megfelelően a Concorde az év végére a jelenlegi 7,75 százalékos kamatszint 7 százalékra csökkenésre számít.
---
Londoni elemzők véleménye:
A keddi adatismertetés után Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvő piaci közgazdásza az MTI-nek azt mondta: az augusztusi adat "nem nagyon magas, és nem is nagyon meglepő"; az ütemre szezonális tényezők hatottak.
Az elemző, aki előzetesen 8,4 százalékos 12 havi inflációt várt augusztusra, azt mondta: nem meglepő például, hogy az élelmiszerár-infláció magas volt, "magasabb, mint a múlt hónapban, és valószínűleg még tovább is emelkedik".
Szeptembertől azonban már "nagy esés" lesz az inflációs ütemben, tekintve, hogy a közszolgáltatási áremelkedések hatása bizonyos mértékig kikerül az indexből, és ezért nem változnak a kamatkilátások. Sampson szerint az előző monetáris tanácsi ülés minap kiadott jegyzőkönyvéből is az olvasható ki, hogy "nagyon erős a valószínűsége a kamatcsökkentésnek" e hónap végén. Hozzátette: ha nem lesz valamilyen meglepő fordulat a piaci kockázatvállalási hajlamban a következő egy hónap során, októberben is nagyon valószínű egy újabb csökkentés. Az HSBC szakértője szerint ha a szeptemberi kamatcsökkentés mégis elmaradna, akkor októberben bizonyosra vehető egy fél százalékpontos csökkentés.
Jóllehet a monetáris tanács el akarja kerülni annak a piaci várakozásnak a kialakulását, hogy minden hónapban kamatcsökkentés lesz, lehet azonban, hogy most kivételt tesz, ha jók a szeptemberi inflációs számok, mondta az elemző. A szeptemberi és a további inflációs kilátásokról Juliet Sampson azt mondta: ellentétes irányú hatások érvényesülnek, mivel a közszolgáltatási inflációban "drámai csökkenés" várható, az élelmiszerár-infláció azonban tovább gyorsul. Ez utóbbi összetevőnek nagyobb a súlya a kosárban, mint a közszolgáltatásoknak, az élelmiszerdrágulás viszont lassabb ütemű lesz, mint amennyivel a közszolgáltatási komponens inflációja csökken. Mindezek figyelembevételével szeptemberre 6-6,5 százalék közötti 12 havi infláció várható, valószínűleg közelebb a 6 százalékhoz, az év végéig pedig innen még kis mértékben tovább enyhül a teljes kosárra számolt éves infláció, mondta az HSBC elemzője.
Riccardo Barbieri-Hermitte, a Bank of America (BoA) globális devizastratégiai részlegének térségi elemzője szerint is jelentős csökkenés várható szeptembertől az inflációs ütemben. Tekintve azonban az erős béremelkedésekkel, a globális piaci kilengésekkel és a forintgyengüléssel kapcsolatos aggályokat, az MNB ebben a hónapban valószínűleg még nem csökkenti alapkamatát.
A BoA elemzője felidézi, hogy nemrégiben a jegybank maga is az általa korábban vártnál lassabbnak nevezte a dezinflációs ütemet, és a globális bizonytalanságok miatt igen óvatos alapállás szükségességére intett. A szakértő szerint ugyanakkor a szeptemberre várt jelentős inflációlassulás nyomán októberben már lehetőség nyílik a kamatcsökkentésre; a ház a jövő hónapra negyed százalékpontos enyhítést vár, és fenntartja azt az előrejelzését, hogy a kamatcsökkentés ezután is folytatódik. A Bank of America szerint jövőre 6,50 százalékra csökken az MNB alapkamata a jelenlegi 7,75 százalékról.
Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni térségi elemzője szerint is fokozatosan csökken az infláció üteme, de lassabban a vártnál. Tenconi elemzésében kiemelte, hogy a havi összevetésű maginfláció már második hónapja meghaladta a teljes kosárra számolt havi drágulást. A ház azonban úgy véli, hogy az MNB szemszögéből ezek most már "másodlagos fontosságú" fejlemények a hazai fogyasztás lassulásával és a bizonytalan globális kilátásokkal összehasonlítva, mivel ez utóbbiak azok a fő tényezők, amelyek meg fogják határozni az inflációs pályát a következő negyedévekben.
A Dresdner Kleinwort továbbra is azt várja, hogy az MNB "a következő hónapokban" végrehajt egy negyed százalékpontos kamatcsökkentést, a keddi inflációs adatsor azonban megerősíti a ház azon előrejelzését is, hogy - hacsak nem javul jelentősen a globális pénzpiaci helyzet - a magyar jegybanknak 2008-ra kell halasztania a monetáris enyhítési program zömét.
