A tanulmány szerint a magyar válaszadók jóval pesszimistábbak az európai átlagnál a nyugdíjas éveikkel kapcsolatos kérdéseket illetően. Jelentős részüknek főként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, s csak alig több mint ötven százalékuk gondolkodik pozitívan: ők a szabadidőre, az utazásra és a nyugalomra asszociálnak, ha erről a témáról van szó.
Az aktív válaszadók 39 százaléka tervezi, hogy nyugdíjba vonulása után is folytatja munkáját, ez az arány az európai átlagnál kevesebb. Ennek ellenére a nyugdíjasok csak mintegy tíz százaléka keres pénzt nyugdíja mellett, ami megegyezik az európai átlaggal. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatásból az is kiderül, hogy az aktív korúak mindössze négy százaléka támogatja hazánkban a nyugdíjkorhatár emelését.
Míg az aktívak többsége manapság úgy tervezi, hogy nyugdíjas éveit utazásra, a családjára és egyéb szabadidős tevékenységekre fordítja majd, addig a hazánkban élő nyugdíjasok élete – részben korlátozott anyagi lehetőségeik miatt – ettől erősen eltérő képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a gondoskodás a családról, valamint a munka folytatása viszi el.
Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk
Magyarországon - egyébként a közép-európai átlaghoz hasonlóan - a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki, például a 45 év alattiaknak csupán 15 százaléka van tisztában a várható összeggel.
Bár a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis - a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi százezer forintos összeghez viszonyítva - mintegy 27 ezer forint hiányzik a kasszájukból.
Az európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet: a nyugdíjasok számára folyósított összegekből még megtakarításokra is jut. A térségben igaz ez a csehekre, sőt a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb a helyzet.
Hiányzik a tudatos öngondoskodás
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy - a bizonytalanság és a lakosság fele által előrevetített alacsonyabb nyugdíjas kori életszínvonal ellenére - a magyarok kevesebb mint egyharmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról a munkával töltött évek során, szemben a közép-európai régió 52 százalékos értékével.
Míg Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán - az első munkába állás idején, házasságkötéskor vagy gyermekük születésekor, az adóreformok hatására vagy szakértők tanácsára - megkezdik az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az ötven éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá ennek fontosságára.
Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három, míg az európai átlaghoz képest öt évvel későbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.
Keveset teszünk félre
Ráadásul azok a magyarok, akik jövedelmükből egyáltalán megtakarítanak valamennyit nyugdíjas éveikre, az európai átlaghoz képest csak igen alacsony összegről számoltak be. Ez részben az alacsony fizetéseknek, részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbben adóként élik meg a nyugdíjcélú állami elvonásokat, s így azokat nem számítják megtakarításaikhoz.
A nyugdíjcélú megtakarítások formáját tekintve is nagy a bizonytalanság. Az európai átlaghoz képest majdnem duplája hazánkban azoknak a száma, akik nincsenek tisztában a pénzügyi megtakarítási termékek olyan alapvető összefüggéseivel, mint a kockázat, a hozam és a futamidő, s ezért nem tudnak választani magas hozamú és magas kockázatú, illetve kiegyensúlyozott kockázatú és alacsonyabb hozamú megtakarítási lehetőségek között.
A nők felkészültebbek
A kutatás eredményeit összegezve megállapítható, hogy a magyarok közül nagyon kevesen gondolnak optimistán nyugdíjas éveikre. Mind az aktív, mind a nyugdíjas válaszadók véleménye megegyezik abban a tekintetben, hogy a nők anyagilag és pszichológiailag is felkészültebbek a nyugdíjazásra, és egészségesebben, aktívabban élik meg nyugdíjas éveiket.
Menedzsment Fórum
