"Nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány érintett számára lehet kedvezőbb az állami nyugdíjrendszer, azonban a többség számára érdemes lehet elgondolkodni" - mondta el kedden Gál Róbert Iván, a TÁRKI kutatója. Ugyanakkor a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy nincs egyértelmű recept, mindenkinek egyénileg érdemes mérlegelni és nem szabad csak az életkor alapján dönteni.
120 ezer embert érint
A parlament döntése értelmében idén december 31-ig azok léphetnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, akik már betöltötték 52. életévüket és önszántukból léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba. A szakemberek szerint ez körülbelül 120 ezer embert érinthet, akiknek most nehéz döntést kell meghozniuk.
"Az érintettek a napokban kapják meg a levelet a PSZÁF-tól, azonban ebben a levélben semmilyen egyértelmű ajánlás nincs" - emelte ki Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatóságának elnöke. Szerinte már 1999 végén látható volt, hogy mintegy 100 ezer 45 év feletti ember volt a pénztáraknál.
1998-ban az volt tapasztalható, hogy zuhant az állami nyugdíj értéke, magas volt az infláció, ennek hatására sokan olyanok is átléptek a pénztárakhoz, akik jobban jártak volna, ha maradnak az állami rendszernél" - teszi hozzá Gál Róbert Iván. Most viszont éppen ellenkező a helyzet: a magánnyugdíjpénztári hozamok zuhanása miatt elképzelhető, hogy sokan megint rosszul döntenek.
"A laikusok általában hajlamosabbak rosszul dönteni, mint azok, akik rendszeresen foglalkoznak befektetésekkel. Sokan inkább a múltbeli tapasztalatok, hozamok alapján hoznak döntéseket, ami veszélyes" - hívja fel a figyelmet a TÁRKI kutatója.
Akár egy havi nyugdíjunk is bánhatja a rossz döntést
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy pusztán az életkor alapján nem lehet dönteni a jelenlegi helyzetben, hiszen sokat számít a munkaerőpiaci státusz, a végzettség, az aktív illetve az inaktív évek száma. "Korábban elég volt csak a hozamokat és az életkort figyelembe venni, most azonban jóval bonyolultabb a helyzet" - vázolta fel Gál Róbert Iván.
A TÁRKI kutatója szerint azért is érdemes körültekintően dönteni, mert egy esetleges rossz lépéssel akár egyhavi nyugdíjunk is elveszhet évente. "Az 1956 után születettek között már nem nagyon van olyan, akinek érdemes lehet felkínálni a visszalépés lehetőségét" - vélekedik a szakember.
Gál Róbert Iván szerint arról is érdemes szót ejteni, hogy a mostani helyzetben kétféle hibát követhetnek el a pénztárak tagjai: azt, hogy átlépnek, holott nem kéne, és azt, ha nem lépnek vissza az állami rendszerbe, holott érdemes lenne.
"Sokkal kevesebb szó esik mostanában az állami nyugdíjról, pedig ott is vannak kockázatok. Egyelőre nem tudható pontosan, hogy milyen hatással lesz az indexálás megváltoztatása, a korhatár emelése, illetve a 13. havi nyugdíj automatikus folyósításának megszüntetése" - vélekedik Fórizs Sándor.
Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatóságának elnöke szerint jelenleg csak a kezdő nyugdíjat tudják kiszámítani, hiszen a nyugdíjas karriermodell nagyban függ például az állami nyugdíj jövőbeni szabályozásától, ami viszont egyelőre bizonytalan.
Nem is veszítettek olyan sokat
"A mostani átlépésben érintettek nem veszítettek olyan jelentős összeget, mert nagy részük a pénztárak kiegyensúlyozott portfólióiba tartozik" - vázolja fel Fórizs Sándor. Ezeknek a portfólióknak a tízéves átlaghozama még a tavalyi rekordgyenge év ellenére is 6,9 százalékos, miközben az átlagos infláció 6,5 százalék volt, azaz még marad évi 0,4 százalékos reálhozam.
A szakember szerint főleg a fiatalok megtakarításai veszítettek sokat értékükből, mivel ők vannak a növekedési portfóliókban. Nekik azonban még több évtized van hátra a nyugdíjig.
A fenti nehézségek miatt az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elkészített egy kalkulátort, melynek segítségével mindenki kiszámíthatja, hogy az életkor, az iskolai végzettség, illetve a munkaerőpiaci státusz alapján érdemes-e váltania. "Mi nem állítjuk, hogy ez a kalkulátor tökéletes, csak annyit állítunk, hogy az embereknek szükségük van valamilyen segítségre a döntésben. A legveszélyesebb az, ha a múltbeli tapasztalatok alapján lépnek az érintettek, mivel akkor könnyű rosszul dönteni" - vélekedik Fórizs Sándor.
Az átlépéssel kapcsolatban a nyugdíjpénztár vezetője elmondta: óriási az érdeklődés a tagok részéről, hiszen az embereknek nincs képük arról, mi lesz 20-30 év múlva. A jövőben várható pénztári hozamokat illetően a szakember nem akart becslésekbe bocsátkozni, azonban szerinte a jelenlegi gazdasági és tőkepiaci helyzetből mindenképpen kifelé vezet az út, csak az időpont és az ütem kérdéses. Szerinte a jelenlegihez hasonló helyzetben a pénztárak annyit tudnak tenni, hogy simítják a kockázatokat, azaz például a közvetlenül a nyugdíj előtt állókat a kevésbé kockázatos portfóliókba sorolják.
Beke Károly
