4p

Hiába költözik valaki olcsóbb lakásba, hogy szabaduljon az adósságától, a két lakás árának különbségére illetéket kell fizetnie akkor is, ha a különbség negatív; azok sem mentesülnek majd ettől a tehertől, akik a Nemzeti Eszközkezelőtől vásárolják vissza a lakásukat.

A válság és a végtörlesztés miatt most sokan kényszerülnek arra, hogy olcsóbb lakásba költözzenek. Amennyiben a csere egy éven belül lezajlik (erre pedig szinte mindenki figyel), az illetékfizetés esetében a törvény alapján úgynevezett beszámítás lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a megvett lakásnak nem a teljes vételára alapján szabják ki az illetéket, hanem levonják belőle az eladott lakás árát, és csak a különbözet után kell fizetni - ismerteti a pénzügyi portál. 

Boldogabb időkben a jogalkotó ezzel a szabállyal azoknak akart kedvezni, akik – ahogy életpályájuk előre halad, a család nő – egyre nagyobb, értékesebb lakásba költöznek. Az amúgy sem a legjobb anyagi helyzetben levő családok számára viszont kellemetlen meglepetést jelenthet, hogy az eladott és megvásárolt ingatlan közötti árkülönbözet után mindenképpen kell illetéket fizetni, függetlenül attól, hogy milyen előjelű a változás. Vagyis akkor is, ha olcsóbb lakásba költözik valaki. 
 
 
Ilyen esetekben érdemes méltányossági kérelemmel fordulni a hatósághoz - hívja fel a figyelmet a portál. A törvény szerint bármilyen adótartozás (a vagyonszerzési illetékre nincsenek külön kritériumok) abban az esetben mérsékelhető vagy engedhető el, ha megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen - tudta meg az azenpenzem.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). 

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére következtet a hatóság akkor, ha az egy családban élők egy főre eső nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg – és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. A jövedelem azért nincs kőbe vésve, esetleg ennél többet keresők is eredményesen kérhetik a méltányosságot. Tény azonban, hogy ők izgulhatnak, milyen válasz is érkezik majd beadványukra. A hatóság tehát nagyítóval is megvizsgálhatja a vagyoni helyzetét annak, aki méltányossági kérelmet nyújt be. 

Az azenpenzem.hu kérdésére az adóhatóságnál elmondták: az idén az első tíz hónap alatt 7,5 ezer illetékmérséklésre irányuló kérelem érkezett, amelyek 64 százalékban sikerrel jártak. Az összegnél már nem ennyire jó az arány, a 3,3 milliárd forintos teherből ugyanis 1,5 milliárdot engedtek el. A kérvényeknél külön a vagyonszerzési illetékre (és ezen belül az olcsóbb ingatlanba költözőkre) vonatkozóan viszont nem rendelkezik az adóhatóság külön adatokkal. Arról azonban tájékoztatást kapott a portál, hogy a válság kitörése óta (2009-től az idei első félévig) majdnem 16,5 ezren váltottak olcsóbb ingatlanra. Rájuk a NAV statisztikája szerint 1,1 milliárd forint illetéket szabtak ki. 

Az illetéket az igazán nagy bajba kerültek sem úszhatják meg, a törvény ugyanis csak földhivatali eljárás költsége alól mentesít. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztéssel összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlése esetén illetékmentesség nem áll fenn - válaszolta a portálnak a NAV. Ugyanez lehet majd a helyzet abban az esetben, amikor valaki a Nemzeti Eszközkezelőtől visszavásárolja a lakását - írja az azenpenzem.hu.
 
MTI 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!