- A pénteki éves közgyűlésen azt mondta, hogy a magas kockázati költségek nélkül 80 százalékkal lett volna magasabb az OTP eredménye 2010-ben, ezek a kockázati költségek azonban előbb-utóbb eltűnnek majd, és akkor megugorhat a profit. Ez mikor történhet meg?
- Én nagyon bízom benne, hogy már az idén is javulást fogunk látni ezen a téren 2010-hez képest. Az, hogy mennyire lesz gyors a javulás, számos olyan tényezőtől függ, ami rajtunk kívül álló. Alapvetően az határozza meg a kockázati költségeket, hogy azoknak az országoknak a gazdaságai, ahol az OTP működik, hogy teljesítenek. Azt látjuk, hogy mind a kilenc országban, ahol jelen vagyuk a gazdaság növekvő pályára állt, gyorsul a válságból való kilábalás folyamata. Ez a fellendülés ugyanakkor késve jelenik meg az ügyfelek törlesztőképességében. Országonként eltérő lehet, hogy mikor tapasztalhatunk ezen a téren pozitív jeleket. Emellett az árfolyam alakulása a legnehezebben megjósolható tényező, elsősorban a svájci frank-euró keresztárfolyam fontos ebből a szempontból.
- Többször elhangozott a közgyűlésen, hogy négy olyan ország van, ahol terjeszkednének, ezeken belül prioritást élvez Románia. Korábban egzotikusabb tervekről is lehetett hallani, szóba került például Vietnám is. Ezek azóta lekerültek a napirendről?
- Mi nyitottak vagyunk, és nyitva tartjuk a szemünket, elvileg semmit nem zárunk ki. Több helyen vizsgálódunk, értékeljük az egyes piacok potenciálját, az értékelési szinteket. Az OTP Csoport stratégiája elég rugalmas, különböző üzleti modelleket alkalmazunk az egyes országokban. Oroszországban például a fogyasztási hitelezés a bank fő profilja, míg a szomszédos Ukrajnában eddig ebben a szegmensben nem volt jelentős részesedésünk. Mi abban hiszünk, hogy az egyes piacokon megtaláljuk azokat a nagy jövedelmezőségű és növekedési potenciállal rendelkező szegmenseket, amik izgalmasak a jövőre nézve. Ehhez igazítjuk az akvizíciós stratégiánkat is.
- Oroszországban az áruhitelek területén második, a hitelkártyák piacán pedig negyedik az OTP leányvállalata. Van még fejlődési lehetőség? Lehet akár piacvezető a bank?
- Szoros a verseny ezeken a piacokon, az áruhitelezésben nem esélytelen adott esetben a piacvezető pozíció megszerzése. Azonban az a kérdés, hogy ez milyen marzsáldozattal jár. Mi optimális megtérülést próbálunk elérni, a második pozíció sem rossz ebből a szempontból. Összességében a fogyasztási hitelezésben vagy a hitelkártyák terén más a helyzet, ott többek között a nagy orosz állami bankok vannak előttünk..
- Idén Ukrajnában is a fogyasztási hitelekben erősítene az OTP. Ezek hagyományosan kockázatos termékeknek számítanak. Érzik ezt a nem teljesítő hitelek arányában is?
- Ez általában kockázatosabb termékcsoport, így általában a realizált kamatmarzs is nagyobb. A kérdés az, hogy a kamatmarzshoz hogyan viszonyul a várható kockázati költség, és annak mekkora a volatilitása. Az orosz piacon például azt tapasztaltuk, hogy a kockázati költségszint a válság alatt sem változott lényegesen, nem lett számottevően rosszabb a portfólió minősége.
- Csányi Sándor elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy a kilakoltatási moratórium sokat rontott az ügyfelek törlesztési hajlandóságán, sokaknál nem a képességgel van a baj. Ez azt jelenti, hogy az OTP üdvözölné a moratórium feloldását?
- Azt gondolom, hogy a moratórium messze nem az optimális megoldás egy amúgy létező problémára. Bízom benne, hogy a kormány és a Bankszövetség között alakuló megállapodáscsomag meg fog valósulni, és azzal együtt kerül feloldásra a moratórium, így megfelelően kezelhetők lesznek a problémák.
- Milyen kvótát tartana ideálisnak a moratórium feloldása után az ingatlanokon lévő jelzálogjog érvényesítésére?
- Az OTP stratégiája semmiképp sem az, hogy a moratórium feloldása után nagy volumenben kerüljenek a piacra ingatlanok, ez egyébként szerintem egyik banknak sem lenne érdeke. Éppen ezért ettől én kevésbé tartok, bár nem látok bele a többi bank vezetőinek fejébe. Lehet, hogy ők máshogy gondolkodnak, ezért adott esetben lehet létjogosultsága kvótának.
- A közelmúltban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy elemzésben nyíltan arról írt, hogy a kormány szerint megfontolandó az euróalapú hitelezés ismételt engedélyezése a tavaly nyári betiltás után. Erről mi a véleménye?
- Az országszintű kockázatot jelentősen befolyásolta a devizaalapú lakáshitelek ilyen mértékű elterjedése. Hosszú távon az euró alapú hitelezésnek van létjogosultsága, csak az időzítés a kérdés, hogy mikor lenne optimális. Ha nekem kellene dönteni, akkor én még várnék ezzel.
- Szigorúbb feltételekkel nem lehetne csökkenteni a kockázatokat?
- Persze, ha szigorúbb feltételek mellett adnának euróhitelt, az csökkentené az egyedi kockázatokat. Ugyanakkor ez semmit nem vesz el az árfolyamingadozás miatti kockázatból, és makroszinten ugyanúgy nagyobb a kockázat. Szerintem nem célszerű kapkodni, ezen a kérdésen még gondolkodni kell, egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ezt most kell eldönteni.
Beke Károly
mfor.hu
