Az amerikai központi bank, a Fed vezetése megosztott abban a kérdésben, hogy mikorra időzítse és milyen ütemben hajtsa végre az irányadó kamat emelését a recesszió befejeződésével - írta a pénteki The New York Times.
A szövetségi tartalékbank-rendszer becslése szerint a munkanélküliség 2010-ben átlagosan 9,8 százalékos lesz; ilyen kilátással senki nem kardoskodik a monetáris politika gyors szigorítása mellett. A Fed hivatalos állásfoglalása továbbra is az, hogy az alapkamat "kivételesen alacsony marad az elkövetkező időszakban". A kamat jelenleg nulla százalék körüli.
Az újság értesülése szerint a központi bank vezetésében az utóbbi hetekben eltérő vélemények alakultak ki arról, hogy mikor lesz szükség kamatemelésre. A vita túlmutat a héják és a galambok közötti hagyományos vitán; előbbiek amiatt aggódnak, hogy a könnyen hozzáférhető pénz inflációt fog gerjeszteni, utóbbiak szerint viszont elsősorban a munkanélküliség problémáját kell kezelni. Eltérőek az értékelések arról, milyen módon vonja ki a Fed a pénzügyi szektorból azt a 2 billió dollárt, amelyet rendkívüli támogatási programok keretében kiutalt a megbénult bankok és hitelpiacok felélesztésére.
Az újság szerint ha a Fed egy éven belül jelentősen megszigorítja a monetáris politikát, akkor összeütközésbe fog kerülni a Fehár Házzal. Az Obama-kormány ugyanis világossá tette: nem szándékozik gyorsan véget vetni az élénkítő programoknak.
Ben Bernanke Fed-elnök figyelmeztetett: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, amelyet a központi bank 1937-ben elkövetett, a recesszió utáni korai kamatemeléssel évekkel meghosszabbította a gazdasági válságot. Más szakértők viszont arra emlékeztetnek: a lakóingatlan-szektorban keletkezett buborékot és a hitelpiac tavalyi összeomlását alapvetően az idézte elő, hogy a 2001-es recesszió után túl sokáig tartották alacsonyan a kamatot. (MTI)
