Az elhatározásnak lökést adott, hogy Washington környezetvédelmi aggályokra hivatkozva 2013-ra, vagyis a jövőre esedékes elnökválasztás utánra halasztotta a döntést TransCanada Corp. által szorgalmazott Keystone XL vezeték megépítéséről. A csövön Alberta tartományból a Mexikói-öböl térségében lévő amerikai finomítókba szállítanák a kőolajat.
"Nem akarjuk az összes tojásunkat egyetlen kosárban tartani" - jelentette ki a múlt héten az amerikai halasztással kapcsolatban Joe Oliver kanadai energetikai miniszter, aki Torontóban az ágazatban érintett cégek vezetői előtt mondott beszédet. "Támogatjuk az olyan infrastruktúrák kiépítését, amelyek olyan piacok felé viszik a forrásokat, amelyeknek szükségük van rájuk", mondta Oliver, külön megemlítve Kínát és Ázsiát.
Az egyik elképzelés szerint új vezetéket kellene megépíteni a kontinens belsejében fekvő Albertából a csendes-óceán-parti Kitimat kikötőig, egy másik szerint viszont a meglévő rendszert lehetne meghosszabbítani. Az Enbridge nevű vállalat 5,5 milliárd dollárért kívánja megépíteni az új, csaknem 1200 kilométeres hosszúságú csővezetéket Albertától a brit-kolumbiai mélytengeri kikötőig, a Kinder Morgan Energy Partners pedig 4 milliárdért a már meglévő, kanadai-amerikai határ nyugati széléhez vezető csövet ágaztatná el, szintén Kitimati felé.
Az Enbridge amerikai, kanadai és ázsiai cégek által támogatott, Northern Gateway (Északi Kapu) elnevezésű projektje - ha nem csúszik el a környezetvédők és az őslakosok tiltakozásán - 2013-ra szerezheti be a szükséges hivatalos engedélyeket, és a vezetéken 2017-ben lehetne megkezdeni az olajszállítást. A vezetékek megépülése fontos elmozdulást jelentene az észak-amerikai energiapiacon, amelynek infrastruktúrája alapvetően az Egyesült Államok szükségleteinek kielégítésére épült ki. Az amerikai és a kanadai kitermelés növekedése következtében Észak-Amerika függése az energia-exporttól 2030-ig folyamatosan csökkenni fog, s így egyre nagyobb lehetőségek nyílnak az export ellőtt - állapította a Chatham House londoni kutatóintézet.
Az Edbridge egyébként a múlt héten 50 százalékos részesedést szerzett egy, a Mexikói-öböltől az oklahomai Cushingban található tárolóig vezető olajvezetékben. Ebben a cég megfordítja majd az szállítás irányát, hogy még több kanadai olaj juthasson el az öböl térségének finomítóihoz, amelyek késztermékei a latin-amerikai piacokra is eljuthatnának.
De az exporttervek nemcsak az olajra korlátozódnak. Az agyagpala-gáz kitermelésében bekövetkezett, robbanásszerű növekedés és a hazai piacokon ennek következtében tapasztalt árcsökkenés nyomán amerikai és kanadai cégek azt tervezik, hogy Japánba és más ázsiai országokba szállítanak majd.
MTI
