A jegybank legfrissebb stabilizációs jelentésében egy külön írás keretében foglalkozik azzal, hogy mennyire érhető el a lakásvásárlás a magyar háztartások számára. A szakemberek számításai szerint 2000 óta nem volt olyan "könnyű" lakást vásárolni, mint az utóbbi időben. Igaz, csak egy szűkebb kör számára.
A számításokat az úgynevezett HAI (Housing Affordability, lakásvásárlás elérhetőség) index alapján vizsgálták a jegybanknál, ahol a bemenő paramétereket a lakásárak, a lakáshitelek finanszírozási költsége, illetve a havi nettó átlagkeresetek adják. Ha ezen változó paraméterek, valamint változatlan futamidő, jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) és hitelfedezeti arány mellett az index értéke egy, akkor az azt jelenti, hogy egy két átlagkeresettel rendelkező házaspár pont annyi jövedelemmel rendelkezik, amely elegendő egy átlagos lakás megvásárlásához szükséges jelzáloghitel felvételéhez. Az index 1 feletti értéke arra utal, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező háztartás megengedheti magának a hitelből történő lakásvásárlást, míg 1 alatti érték esetén adott hitelkínálati tényezők mellett nem képes lakást vásárolni.
Mint az ábrán látható, a számítások szerint 2001 eleje óta nem volt olyan magas a lakásvásárlás lehetősége a legalább átlagos nettó jövedelemmel rendelkező családok számára, mint most. Ráadásul a 2000-es években az állami kamattámogatási programok, illetve a devizahitelek elterjedése jelentősen mérsékelte a lakáshitelek költségét, és tette széles körben elérhetővé a lakásvásárlást. Az index mostani, elmúlt másfél évben megfigyelhető emelkedése viszont a jegybanki kamatcsökkentéseket követő mérséklődő THM szinteknek, illetve a még mindig nominálisan is zsugorodó lakásáraknak köszönhető.
Ugyanakkor a jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogy ez az index változatlannak tekinti a bankok kockázatvállalási hajlandóságát, valamint a háztartások megtakarítási helyzetét, és a jövőbeni vagyoni helyzetükre vonatkozó kilátásukat is. Ez utóbbi, háztartásokra vonatkozó tényezőket nem is igen lehet mérni, viszont a bankok kockázatvállalási hajlandóságára lehet következtetni a bankok nem árjellegű hitelfeltételeinek (vagyis minden, ami a THM-en kívül esik) alakulása alapján. Mivel a pénzintézetek a 2000-es években folytatott lazább hitelezési feltételeken (alacsonyabb minimális jövedelem, a fedezetként felkínált lakás értékének beszámítása akár 100 százalékig) a válságot követően jelentősen szigorítottak (amit a fenti mutató állandó értéknek vesz), így a jegybank szerint a mostani értékkel kapcsolatban csak egy szűkebb körre lehet levonni a következtetéseket. Vagyis a hitelképes és megfelelő megtakarításokkal rendelkező háztartások körében nőtt évtizedes csúcsra a lakásvásárlás elérhetősége.
mfor.hu
