A már meglévő épületek passzív házzá alakításánál utólagosan kell megoldani a megfelelő hőszigetelést, az ablakok és a bejárati ajtó cseréjét. Amennyiben a ház tökéletesen zárt, akkor a szellőztetést géppel kell megoldani. A ház minden helyisége kap friss levegőt, de a használt levegőt csak a konyhában és a fürdőszobában szívják el, és az ajtók alatti rés biztosítja azt, hogy a friss levegő "átöblítse" a lakást. A szükséges berendezés - csövekkel, hőcserélővel - egymillió forintba kerül egy átlagos lakásnál, utána a havi működtetési költség pár ezer forint, és a levegőszűrésnek köszönhetően a pollen sem jut be a lakásba. A kiállítást rendező, Magyar Passzívház Szövetség elnöke, Debreczy Zoltán az első magyar mérnök, aki megkapta a Passzívház Intézet 3 évre szóló minősítését légtechnika tervezésére.
Meglévő épületből is lehet passzívház
Meglévő épületek is passzívvá alakíthatók utólag, amivel egytizedére csökkenthető a fűtési költség - hangzott el a 2. Passzívház konferencián kedden Budapesten a Tetők-Falak-Homlokzatok című szakkiállításon.
A passzívház minősítés kiállítására jogosult mérnök, Sariri-Baffia Enikő a gondos kivitelezésre hívta fel a figyelmet, mivel a passzív ház határoló burkolatát tökéletesen hőszigeteltté és légzáróvá kell tenni. A hagyományos házak fűtési energiaigényének egytizedét teszi ki a passzív ház fogyasztása, ami 15 kilowattóra évente és négyzetméterenként.
