A cég szerdán Londonban kiadott átfogó elemzése szerint, amely a magyar és a lengyel nyugdíjrendszerben végrehajtott módosításokat veti egybe, a magyarországi intézkedések "növelik a magyar közfinanszírozási rendszer hosszú távú erősségével kapcsolatos, már most is létező bizonytalanságokat"
A Moody's szerint jóllehet a magánnyugdíj-rendszer lebontása adósságcsökkenést eredményez, ugyanakkor több szempontból is negatív hatást gyakorol a magyar közfinanszírozásra. A hitelminősítő e hatások közé sorolja, hogy a pótlólagos jövedelmek lehetővé teszik a költségvetési kiadások növelését az államháztartási hiánycélok átlépése nélkül, ami viszont a strukturális jellegű államháztartási deficit jelentős romlásához vezet.
A Moody's szerint a magyar nyugdíjreform a költségvetési áttekinthetőséget is rontja, tekintettel arra, hogy a váltás révén kormánykötvény-kötelezettségek cserélődnek át gyakorlatilag nyugdíjfizetési kötelezettségre. A kormány ebben az összefüggésben magára vállalta a nyugdíjasoknak fizetendő, elfogadható jövedelmek biztosításához kötődő kockázatokat, tekintet nélkül a demográfiai folyamatokra, a munkapiaci részvételi arányokra, vagy a hosszú távú gazdasági növekedésre - áll a hitelminősítő elemzésében.
Tekintettel Magyarország kedvezőtlen demográfiai mutatóira, e kötelezettségek visszavétele komoly kihívást jelent a közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóság szempontjából, abban az esetben, ha ezt nem kezelik a nyugdíjrendszerbeli paraméterek - például a nyugdíjkorhatár vagy az indexálási formula - ellensúlyozó jellegű változtatásaival - írta szerdai elemzésében a Moody's Investors Service.
A cég szerint mindemellett a magánnyugdíj-rendszer lebontása kedvezőtlen hatással lesz a hazai kötvény- és részvénypiaci likviditásra is. Ez a hatás különösen a hazai kormánykötvény-piacon lesz kirívó, mivel e piacnak a magánnyugdíj-alapok domináns szereplői voltak, az éves kibocsátás hozzávetőleg 50 százalékát felvásárolva.
Ezt a likviditási eróziót ugyanakkor enyhítheti az immár nem kötelező magánnyugdíj-szektor növekedése, valamint a tartalékokkal bíró lakossági befektetők fokozott kereslete - áll a Moody's elemzésében.
A lengyel nyugdíjreformról szóló fejezetben a cég a különbségek között kiemeli, hogy Lengyelországban várhatóan nem terelik át (az állami szférába) a megtakarításokat, csak - amint azt a lengyel kormány már bejelentette - csökkentik a magánnyugdíj-pénztári befizetéseknek a jövedelmekhez mért arányát, és a különbséget irányítják át egy új rendszerbe.
A Moody's szerint Lengyelország adósmegítélése szempontjából az ottani nyugdíjrendszerbeli módosítások jórészt semlegesek, és bár vannak lefelé ható kockázatok, ezek azonban "viszonylag minimálisak", és valószínűtlen, hogy önmagukban adósminősítési lépéshez vezetnének.
Dietmar Hornung, a Moody's alelnöke az elemzéshez fűzött kommentárjában ugyanakkor a decemberben végrehajtott magyar adósosztályzati visszaminősítés "kulcsfontosságú elemének" nevezte a magyarországi nyugdíjrendszer módosítását.
A hitelminősítő december 6-án egyszerre két fokozattal, az addigi "Baa1"-ről "Baa3"-ra, vagyis a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette vissza Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait, az ország költségvetési helyzetének hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos "növekvő aggodalmakra" hivatkozva.
Hornung a leminősítéshez fűzött akkori elemzésében is már azt írta a nyugdíjbefizetések rendszerének változtatásáról, hogy még ha ennek révén teljesíthetővé válnak is a rövid távú költségvetési célok, a magánmegtakarítási rendszer gyengítésének hosszú távú kihatásai negatívak lesznek a magyar közfinanszírozásra nézve, mivel a jövőbeni nyugdíjkötelezettségek felelősségét így a kormány veszi magára.
Magyarország szuverén adósságát mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - a befektetési ajánlású "BBB/Baa" kategória alsó szélén tartja nyilván, egyaránt további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással.
A negatív kilátások kockázata az, hogy ha a Moody's, a Fitch, vagy az S&P közül bármelyik is tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív - a piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - osztályzati kategóriába.
A befektetési ajánlású magyar adósosztályzatok megvonása ugyanakkor londoni elemzői vélemények szerint indokolatlan lenne.
Az RBC Capital Markets globális befektetési társaság a feltörekvő térség idei gazdasági kilátásairól Londonban nemrégiben kiadott előrejelzésében Magyarországról azt írta, hogy ha a magyar adósbesorolásokat a hitelminősítők a befektetési sáv alá rontanák, az "durva" lépés lenne, amelyet "nehezen lehetne igazolni". A cég szerint ugyanis Magyarország költségvetési pozíciója még mindig "jelentősen jobb" más EU-tagállamokénál, és az adósságállomány megújítása sem tűnik érdemi problémának.
MTI
