A Kommerszant szerint Andrij Kljujev ukrán miniszterelnök-helyettes gyakorlatilag megígérte azt, amit Vlagyimir Putyin orosz kormányfő éveken át hiába kért volt ukrán kollégájától, Julija Timosenkótól: Kljujev azt mondta, gyakorlatilag elkészült a törvény az ukrajnai gázvezeték-rendszer koncesszióba adásáról egy nemzetközi konzorciumnak. Hozzátette, hogy Ukrajnának növelnie kell tranzitországként meglévő vonzerejét, különben az országot elkerülő Északi és Déli Áramlat gázvetékek felépülte után senkinek nem lesz szüksége vezetékrendszerére.
Egy ilyen konzorcium papíron már létezik, 2003-ban hozta létre az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz paritásos alapon, s tervezték a német E.ON és a francia GdF bevonását. A felek azonban nem tudtak megállapodni arról, hogy a konzorcium új vezetéket épít-e Uzsgorod és Bogorodcsáni között, vagy üzemelteti a nominálisan évi 175 milliárd köbméter kapacitású, de többnyire nem teljesen kihasznált teljes vezetékrendszert.
Ezért az orosz illetékesek kétkedéssel fogadták Kljujev szavait, azzal, hogy írásos javaslatot nem kaptak, s a Gazprom csak annyit közölt, hogy a napokban újabb tárgyalások kezdődnek.
Mikola Azarov miniszterelnök azonban ugyancsak pénteken gyakorlatilag megnevezte a konzorciumhoz való visszatérés árát: követelte a "2009. január 19-én kötött, Ukrajna számára előnytelen szerződés felülvizsgálatát". Előzőleg pedig Szerhij Tihipko helyettes kormányfő jelezte, hogy az ár nem lehet sokkal magasabb, mint amennyit Fehéroroszország fizet. Ez az első negyedévben 168 dollár volt ezer köbméterenként.
Azarov elmondta, hogy a Timosenko-kormány a költségvetésből fizette a gázt, és hogy a Naftogaznak sokan tartoznak. Utasítást adott, hogy a márciusi szállításokra legfeljebb az ár 10 százalékát adja a költségvetés. Más szóval április 7-ig a Naftogaznak kell előteremtenie 630 millió dollárt, a Gazprom ugyanis 700 milliót vár. Az ukrán konszernnek a Kommerszant szerint elképzelése sincs, honnan vegye a szükséges összeget.
Makszim Sejn, a Brokerkreditszervisz szakértője szerint a Naftogaz számára az egyetlen megoldás a bankkölcsön. Sejn szerint Ukrajna ugyan szeretne ugyanannyit fizetni, mint Fehéroroszország, de rosszabb feltételeket kínál cserébe, hiszen Minszk a kedvezményes gázár fejében beleegyezett, hogy vezetékrendszere felét eladja Moszkvának, és az általa fizetendő ár a vámunió miatt is alacsonyabb, mivel nincs rá vám. Ukrajna pedig legfeljebb a rendszere harmadát kínálja, a projektbe ugyanis be akarja vonni az Európai Uniót is.
Az ukrán-orosz gázvita érdekes mellékszála, hogy az orosz ortodox egyház azzal a kéréssel fordult Viktor Zubkov kormányfő-helyetteshez, hogy csökkentse a gázárat az ukrán vegyipari gyárak számára, mivel azok támogatják az ukrajnai ortodox egyházat.
MTI/Menedzsment Fórum
