A Pénztárszövetséghez tartozó szervezeteknél az önkéntes pénztárak taglétszáma megközelítette az 1,1 milliós szintet, míg a vagyon gyakorlatilag stagnált, 1344 milliárd forint volt. Mindez úgy, hogy összességében 113 milliárd forintot fizettek be tagok, amely 12,7 százalékos bővülés. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ (Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége) elnöke azt mondta, hogy évek óta az egyéni befizetések húzzák a pénztári szektort. A múlt évben elért rekord újból megerősítette, hogy a tagok bíznak a pénztárakban, de az eredmények az öngondoskodás felértékelődését is bizonyítják.
A munkáltatói befizetések 43,5 milliárd forintot tettek ki, ez 14,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbiakhoz képest. Sok munkaadó előrehozta a befizetéseket a változó adókörnyezet miatt, így az év végén megugrottak az ilyen jellegű befizetések. Az egyéni befizetések is látványosan 12 százalékkal nőttek, és meghaladták a 70 milliárd forintot. A legerősebb ismét az utolsó negyedév volt, amikor az összes befizetés harmadát regisztrálták. Összességében a tagdíjbefizetések 12 százalék felett növekedtek, és 112 milliárd forintot tettek ki. Az év végén megugró munkáltatói befizetések miatt nem tolódott el tovább a munkavállalók irányába a befizetések aránya. A munkaadók 38 százalékkal járultak a tagdíjakhoz. Az egy tagra jutó átlagvagyon 1,2 százalékkal 1,23 millió forintra nőtt. Ötéves összevetésben ez 48 százalékos emelkedést jelent.
A kifizetések 2013-2017-ig folyamatosan növekedtek, majd tavaly visszaesett a kifizetések üteme. Nagy kérdés, hogy jövőre ez hogyan alakul majd, mert sokan a kedvező hozamok miatt a pénztárakban tartották a befektetéseiket. Emellett aki a nyugdíj mellett dolgozott, annak is megérte itt tartani a pénzét. Ugyanakkor a negatív hozamok miatt - hiába tűnik rossz lépésnek - lehet, hogy sokan fogják kivenni idén a pénzüket.
Rég láttunk ilyen gyenge hozamokat
Az elmúlt öt évben is volt egy-egy olyan negyedév (2013-ban, 2015-ben és 2016-ban), amikor a pénztári rendszer negatív hozamot mutatott fel. 2018-ban viszont szektoriális szinten három ilyen negyedév is volt, ezért éves szinten is negatív hozamot mutattak fel a pénztárak. A Pénztárszövetség becslése szerint szektorszinten -1,9 százalékos hozamról beszélhetünk.
Kravalik Gábor a gyengébb eredményeket azzal magyarázta, hogy a kedvezőtlen befektetési környezet kihatott a pénztári befektetésekre is. Jellemző példaként kiemelte, hogy az egyik legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank szerint dollárban számolt negatív hozamú befektetési eszközök arányát tekintve 2018 volt a legrosszabb év 1901 óta.
Mint azt az ÖPOSZ elnöke hangoztatta, ilyen időszakok óhatatlanul előfordulnak hosszútávú befektetéseknél, ugyanakkor ezt nem érdemes - kilépéssel, portfólió váltással - realizálni. Azt is hangoztatta, hogy a januári időszakban több pénztár is ledolgozta a tavalyi veszteséget. Ha valaki több, 5-10 éves időszakot vizsgál, akkor ezekre az időtávokra rendre pozitív reálhozamokat tudnak a pénztárak felmutatni. Kravalik Gábor azt is jelezte, hogy a pénztárak észlelték a piaci folyamatokat, és több helyen a befektetési politikájukat próbálják a mostani helyzethez igazítani.
Egyre népszerűbbek az egészségpénztárak
Az egészségpénztárak esetében további növekedés volt a taglétszámban, és meghaladta a 900 ezres szintet. A vagyon is tovább emelkedett, és elérte az 57,5 milliárd forintot. A tagdíjbevétel 16,8 százalékkal bővült, amelyből az egyéni befizetések vállaltak nagyobb részt, ez közel 30 milliárdos volt, míg a munkáltatói befizetések összege némileg csökkenve 18 milliárd alatt maradt. Az utolsó negyedév itt is kiugró eredményeket mutatott, ám itt az egyéni befizetések ugrottak meg. Az átlagos vagyon mértéke 63,7 ezer forint volt.
A cafetéria-átalakítás miatt a munkáltatók viselkedése nehezen prognosztizálható. Általánosságban ugyan negatív irányú az idei változás, ám vannak olyan részletek, amelyek pozitív hatásúak lehetnek. A Pénztárszövetség azt tapasztalta, hogy a tudatos tagok pótolják, ha elapadnak a más csatornán érkező befizetések. Kravalik Gábor szerint a pénztári szolgáltatások kedvező béren kívüli szolgáltatások maradtak adózás szempontjából, miután a munkáltatói befizetések után is igénybe vehető az adójóváírás. Emellett a célzott szolgáltatások - adózási szempontból - kedvezőbb elbírálása is pozitív hatású lehet.
Jönnek a nyugdíjkötvények. Milyen hatásuk lehet?
Sok a kérdőjel (hozam, költségek, adójóváírás), így nagyon nehéz a nyugdíjkötvények hatásait prognosztizálni. Ugyanakkor arra lehet számítani, hogy egy új szereplő megjelenése esetén a piaci folyamatok változhatnak. Természetesen elképzelhető, hogy visz el más szereplőktől forrásokat, ugyanakkor pozitív hatásai is lehetnek, abban az esetben, ha a lakosságot edukálják, és még inkább tudatosítják az öngondoskodást. Emellett az is előfordulhat, hogy a lakosságnál lévő magas készpénzállományt sikerül részben becsatornázni. Miután a politikától eddig pozitív üzenetek érkeztek a pénztárak kapcsán - például megmarad az aódjóváírás -, az ÖPOSZ nem tart attól, hogy a pénztári szektort az új termék ellehetetlenítené.
