<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
12p

Mit tehet egy kisbefektető a bolygó, a társadalom fenntartható fejlődéséért? Számíthat-e jó hozamra, aki ESG-alapból vásárol? Mitől lesz fenntartható egy ingatlanalap? Interjú a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatójával, Simon Péterrel.

Jó az a kisbefektetőknek, ha figyelnek a fenntarthatósági, ESG-szempontokra?

Szerintem egyéni befektetőként, átlagemberként kétféle módon tudunk a bolygó fennmaradásáért harcolni. Egyrészt a mindennapi életben befolyásolni tudjuk, hogyan gyűjtjük a hulladékot, milyen autóval járunk vagy a tömegközlekedést használjuk-e. Ez az egyéni felelősség szintje.

Ezt nagy mértékben ki tudjuk terjeszteni, ha befektetéseinknél is tudatosabban gondolkodunk, amihez kiváló eszközt jelentenek az ESG-alapok. Ezen alapok befektetésein keresztül olyan vállalatok értékpapírjait tudjuk kisbefektetőként megvenni, amelyek környezettudatosan gazdálkodnak, a társadalmi tényezőket is figyelembe veszik, és emellett a vállalatirányításban is a fenntarthatósági szempontokat tartják szem előtt. (Az ESG jelentése Environmental, Social and Corporate Governance – Környezeti, Szociális és Vállalatirányítási – a szerk.)

A nem túl távoli jövőben, amikor a kisbefektető befektetési alapok után érdeklődik a bankfiókban, kötelezően kell majd, hogy kapjon olyan ajánlatot, amely az ilyen típusú preferenciáinak megfelel. Vagyis fel kell tegyék neki a kérdést, hogy érdeklik-e az ESG-befektetések, vagy sem. Ha az illető környezettudatosan szeretne viselkedni, akkor azt a választ adhatja majd, hogy igen.

Nem egyszerűbb, ha a befektető inkább megvesz egy tőzsdeindexet, mondjuk a német DAX-ot vagy az amerikai S&P 500-at, mondván, ma már a legtöbb társaság úgyis megfelel az ESG alapelveknek?

Nem, az egyértelműen rosszabb választás lenne. Én azt látom, hogy nagyon fontos az a tevékenység, amit az egyes alapkezelők végeznek, mint a mi bécsi alapkezelőnk, az RCM (Raiffeisen Capital Management). Még nem tartunk ott, hogy minden vállalat kellő hangsúlyt helyezzen az ESG-re. Viszont intézményi befektetőként a kiválasztott vállalatok részvényeinek megvásárlásán túl a bécsi kollégáink élnek az ily módon szerzett szavazati jogukkal és segítik a vállalatok ESG működését és a fenntarthatóság célok elérését.

Az ESG-alapoktól plusz hozamra is számíthatunk?

Igen, de ezt kettéválasztanám. Egyrészt az utóbbi években nagyon népszerű lett az ESG, mint befektetési forma. Így jelentős mennyiségű tőke áramlott az ilyen befektetésekbe és befektetési alapokba, a fokozott érdeklődésnek pedig árfelhajtó hatása volt.

De szerintem ennél sokkal fontosabb az, hogy az ESG-szempontokat mindennapi működési stratégiájukba illesztő társaságok hosszabb távon alacsonyabb kockázat mellett működnek. Emiatt hosszú távon szerintem magasabb hozamot tudnak majd az ilyen részvények biztosítani.

Milyen kockázatok azok, amelyeket az ESG ki tud küszöbölni?

Bármilyen kockázatról szó lehet. Hogy ismét a három betűt nézzük, nyilván kockázat, hogy egy vállalat milyen környezeti terheléssel működik. Ha nem lenne ESG, akkor lehet, hogy rövid távon magasabb profitrátával tudna működni. Viszont jöhetnének olyan elvárások a szabályozói oldalról, amelyeknek meg kell felelni. Ennek a megfelelésnek pedig jelentős költsége van. Minél inkább fel van készülve ezekre a szituációkra egy vállalat, annál inkább tudja majd a káros hatást minimalizálni, vagy az ezzel járó költségeket csökkenteni.

Ami az S betűt illeti, ugyanígy kérdés, hogy a vállalat milyen társadalmi felelősséget vállal. Nemcsak azért, mert ezt kirakatba lehet tenni, hanem azért is, mert ezáltal jobban megismeri a kihívásokat, és megint ott vagyunk, hogy a működését alacsonyabb kockázat jellemzi majd.

Például kisebb lehet az esélye annak, hogy a dolgozók sztrájkba lépnek, ha a vállalat szociálisan érzékeny?

Igen, például így. De nagyon fontos a governance, azaz a vállalati működés, vállalatirányítás is. Népszerű téma például a női egyenjogúság, a nők szerepe a cégek életében. Nagyon fontos, hogy a nők segítségével más szempontokat is figyelembe vegyünk a vállalat életében, mint amiket a férfiak képviselnek. Ez nem csak egyszerű elvárás, hanem fontos érdeke a vállalatnak is.

A Raiffeisen Alapkezelőnek Magyarországon milyen ESG-alapjai vannak?

Jelenleg három van. A Kiegyensúlyozott Vegyes Alap, amely kötvény- és részvénykitettséget egyaránt tartalmaz. Valamint két részvényalap, az úgynevezett Megatrend és a globális Nemzetközi Részvényalap.

A megatrendeknél olyan folyamatokra kell gondolni, amelyek komoly befolyással járnak majd a jövőre nézve, mint az információtechnológia vagy az egészségügy. Amelyekben nagy hozzáadott érték képződése várható.

A jövőben fog még bővülni az ESG alapjaik köre?

Természetesen igen, tervezünk még idén két új alapot az alacsonyabb kockázati kategóriákban. Egy úgynevezett óvatos vegyes alapot és egy rövid kötvényalapot.

A kötvények, illetve a kötvényalapok esetében hogyan néz ki az ESG?

Ez egy érdekes kérdés, még egy kevésbé figyelt, kevésbé kiforrott szegmense a piacnak. Nagyon fontos azt megnézni, hogy a kötvények által gyűjtött forrásokat mire fordítják. Mit finanszíroznak belőle, milyen beruházásokat hoznak létre. De a bécsi alapkezelőnél már megvan az ehhez szükséges szakmai tudás, náluk vannak ilyen működő termékek.

A Raiffeisen-csoport saját minősítési rendszert használ a cégek ESG-értékelésére?

Igen, bár egyes alapadatokat adatszolgáltatóktól szerzünk be, ennek alapján saját fejlesztésű minősítési, értékelési rendszert használunk. Ez a rendszer három szintű, az első szinten egy kizárási rendszerrel. Például nem vásárolunk olyan cégek értékpapírjaiból, amelyek génmanipulált élelmiszerekkel, kőszénnel vagy fegyvergyártással foglalkoznak.

A második szinten az említett értékelési rendszer, pontrendszer áll. Itt a cégértékelés eddigi pénzügyi dimenziója mellé bejön az ESG-dimenzió. A harmadik szint pedig az “engagement”, az aktív részvétel, amely során az RCM megjelenik a részvénytársaságok közgyűlésein, és a megfelelő irányba próbálja ösztönözni a vállalati működést. Például olyan döntéseket nem szavaz meg, amelyek nem felelnek meg az ESG követelményeknek.

Kizárási politika, elemzés és hatásgyakorlás, ha röviden foglaljuk össze.

Mit gondolnak vajon a kisbefektetők az ESG-ről? Milyen visszajelzések érkeznek tőlük?

A számok magukért beszélnek, a 2020 februárjában elindított első ESG-alapunk töretlen népszerűségnek örvendett a pandémia alatt is és azóta is. A tapasztalatok szerint mindez a fiatalabb generációt jobban érdekli, de megjelenik már az idősebb generációk látókörében is.

Az is annak a jele, hogy mennyire megnövekedett az érdeklődés és a bizalom az ESG-szegmens iránt, hogy az utóbbi hónapokban az értékpapíroknak nem volt jó időszaka. A részvényárfolyamok is lefelé mentek, a kötvényárak is, mégis azt láttuk, hogy az ESG-alapokból nem áramlott ki pénz, stabil a befektetői bizalom.

A kisbefektetők elköteleződése ezeknél a befektetéseknél erősebbnek látszik, mint a nem ESG-típusú befektetéseknél.

A pandémia jót tett a bolygónak, kevesebbet utaztunk, kevesebbet fogyasztottunk, alacsonyabb volt a környezeti terhelés. Az orosz ukrán háború viszont rendkívül káros hatásokkal jár, mérges gázok jutnak a levegőbe a robbanóanyagokból, európai szénerőművekben futtatják fel a termelést...

Ez így van, a háború borzasztóan káros. Ráadásul nem marad annyi energiája a kormányoknak és más szervezeteknek, hogy az ESG-szempontokkal foglalkozzanak. Mindenkinek rá kellett jönnie, hogy a jelenlegi helyzetben az energiaellátás biztonsága a legfontosabb. Még akkor is, ha az energiát szénerőműből állítjuk elő.

Mindez egyáltalán nem jó hír, de azt jó látni, hogy van egy közös európai összefogás és közös értékrend. Ilyen szintű összefogásra lenne szükség a fenntartható fejlődéssel, az energiaátmenettel kapcsolatos kérdésekben is. De bízzunk benne, hogy a jelenlegi összefogásból később tanulni lehet.

Reméljük, hogy a háborúnak minél hamarabb vége lesz, de az energia átmenettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívások utána is velünk maradnak.

Akkor most bűn Mol, vagy Exxon Mobilt venni, vagy más cégeket, amelyek a fosszilis energiahordozók területén működnek?

Ne legyünk naívak, jelenleg ők megkerülhetetlenek. Ráadásul a nagy olajcégek sok esetben többet tesznek, mint gondoljuk, és próbálnak előre menni. Például nem ruháznak már be a fosszilis energiahordozók területén. Vagy előre tekintve ruháznak be, arra készülnek, hogy a jövőben, 5-10 tíz év múlva már sokkal zöldebbek legyenek.

Így nem mondom, hogy ördögtől való dolog olajcégek részvényeit vásárolni, csak azt, hogy el kell végezni az elemzéseket, amelyek alapján kitűnik, mit tesz az adott cég a környezet érdekében. Annak érdekében, hogy ne fosszilis legyen a jövő.

Önöknek nagy ingatlanalapjuk is van, ebben a szektorban hogyan érvényesül az ESG-szemlélet?

Az anyacégünk kezeli Ausztria első fenntartható ingatlanalapját, sőt Európában is az elsők között volt. A részvénytársaságoknál, mint egy Mol vagy egy OTP, az ESG-re való átállás a társaságon belül történik, a cég menedzsmentje felel érte. Az alapkezelők azonban hatást tudnak rájuk gyakorolni a társasági közgyűléseken keresztül.

Az ingatlanalapoknál ez másként működik, ott az alap kezelője az, aki az ingatlanokkal gazdálkodik, és meghozza a döntéseket. Például, hogy egy irodaház vagy egy bevásárlóközpont energiahatékonysága hogyan nézzen ki. Az ingatlanalapok kezelőinek a felelőssége emiatt más jellegű.

Folyik a magyarországi ingatlanalapnál is az átalakítás az ESG irányába?

Dolgozunk rajta. Lesznek majd közzétételi kötelezettségeink, például arról, hogy milyen károsanyag-kibocsátással bír az adott ingatlanportfólió. Folyik a helyzet felmérése, hogy a jövőben nagy hangsúlyt fektethessünk majd ezekre a szempontokra.

Hogyan lehet jó ESG-szempontból egy ingatlan?

Például úgy, ha alacsony energiafelhasználású az épület, mert modern építőanyagokból készült. Nem csak a szigetelésről van szó, hanem különböző más megoldásokról is, mint az árnyékolás vagy a vízfelhasználás.

Az sem ESG-barát megoldás, ha egy régi ingatlant lerombolunk, és egy teljesen újat húzzunk fel helyette. Egyes cégek inkább felújítják, megőrzik a régi vázat, és ennek következtében sokkal kisebb környezeti lábnyommal tudnak újszerű épületet létrehozni.

Mit jelent a társadalmi szempont az ingatlanoknál?

Például egy bevásárlóközpontnál nagyon nem mindegy, hogy a fogyatékkal élők meg tudják-e közelíteni az épületet. Vagy hogy adott esetben élhető tereket, emberbarát környezetet alakítanak-e ki bennük vagy sem.

Vannak egészen pesszimista tudósok, akik szerint egyszerűen már túl késő. Nem tudjuk megakadályozni az éghajlatváltozást, és katasztrófa felé tartunk.

Annak ellenére, hogy a globális széndioxid-kibocsátás túlnyomó részét tíz óriáscég okozza, egyéni szinten mi is sokat tehetünk. Azt pedig nem tehetjük meg, hogy hátat fordítunk a környezetvédelmi szempontoknak azzal, hogy most már úgyis mindegy. Úgy gondolom, hogy muszáj továbbra is felelősen gondolkodni magánemberként és befektetőként is.

Nem működhetünk ugyanúgy, mint azelőtt, ezt meg kell értenünk. Az emberiség eddigi fejlődése során a Föld teherbíró képességét, mint végső erőforráskorlátot alapvetően figyelmen kívül hagyta, de ennek véget kell vetni.

A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.