Privátbankár (PB): Milyen volt az Aegon Megatrend Alap hozama?
Szigetvári Dániel (Sz. D.): Az utóbbi egy évben, november 30-ig 27,3 százalék volt, így meghaladta az irányadó benchmark indexet. Van egy Megatrend nevű önkéntes nyugdíjpénztári portfóliónk is, amely kimagaslóan jó hozamot ért el az utóbbi időben, Hosszabb, 3 és 5 éves távon is a versenytársak előtt jár a portfólió hozama, nem csak a saját „növekedési portfóliók” kategóriájában, hanem az egész piacot tekintve is.
PB: Mi az említett benchmark index, amihez az Aegon Megatrend Alap teljesítményét mérik?
Sz. D.: A teljes globális részvénypiac, amit az MSCI All country index (MXWD) reprezentál. Egyébként nemcsak az alap teljesítette túl ezt, maga az index is szép pluszban van az idén, nemrég történelmi csúcsot döntött. Az alap nettó eszközértékének növekedése is jelentős, tavaly októberben 7,7 millió euró volt a mérete, idén októberben már 51,5 millió euró, azaz több mint hatszorosára nőtt.
PB: Mi volt az oka a felülteljesítésnek?
Sz. D.: A megatrend–portfólióban csak olyan cégek papírjai vannak, amelyekre hosszú távú növekedést prognosztizálunk. Ezeknek olyan piacuk van, amely maga is folyamatosan növekszik. Így a piaci szereplőknek is sokkal könnyebb növekedni, folyamatosan bővül a kereslet a szolgáltatásaikra vagy termékeikre. Nem úgy, mint például az olajpiacon, ahol a kereslet már ebben az évtizedben tetőzhet, és ahol a vetélytársak egymástól próbálnak piacot szerezni.
PB: Ám ezeken a fellendülőben levő piacokon a verseny is sokkal nagyobb.
Olajcéget például ma valószínűleg senki sem alapít, FinTech-vállalkozások viszont szinte naponta jönnek létre.
Sz. D.: Ez így van, de ezekben a gyorsan növekedő szektorokban is vannak olyan nagy szereplők, amelyek komoly előnnyel rendelkeznek. Minimum a piaccal együtt nőnek, de akár sokkal gyorsabban is. Technológiai előnyük és méretgazdaságosságuk teszi lehetővé az átlag feletti növekedést, ha nincsenek is monopolhelyzetben. De a kisebb cégek, új kihívók is lehetnek esélyesek. Például a Zoom Video, amely jóval korábban, tőzsdére kerülése előtt is létezett, de az idén robbanásszerűen betört a piacra. Hirtelen ki tudta szorítani a versenytársak egy részét.
Az egyik terület, ahol folyamatos növekedésnek vagyunk tanúi, a félvezetők vagy mikrochipek piaca. Itt is vannak hatalmas cégek, mint az Nvidia, az Intel vagy a Micron, amelyek olyan nagy kapacitással, technológiai hátérrel, annyi szabadalommal rendelkeznek, hogy nagyon nehéz velük versenyre kelni. Termékeik ugyanakkor nagyon fontosak lesznek a következő technológiai ugrások során. Ilyen ugrás a felhőalapú technológia forradalma, amely már egy ideje tart, de még bőven van előtte tér. Vagy itt van az 5G-forradalom, amelyhez új készülékekre lesz szükség.
Azután jönnek az önvezető autók. Régebben az autó inkább mechanikus szerkezet volt, ma egyre inkább digitális. Annyiféle különböző érzékelő, radar, kamera és rengeteg chip van benne, hogy már okosautókról beszélhetünk.
PB: Mi az a megatrend tulajdonképpen?
Sz. D.: A gazdasági ciklusokon túlnyúló (tehát szinte mindegy, hogy a ciklus melyik részében veszed), globális, az egész világot érintő folyamatokat takar ez a fogalom. Ilyen trendek lehetnek például a demográfiai változások (öregedő társadalom, fejlődő piacok), a szűkös erőforrások következtében kialakuló hatékonyság növekedés (megújuló erőforrások, energia hatékonyság), az urbanizáció, vagy akár a technológiai újítások, innováció.
Ennél egyszerűbben úgy definiálnám, hogy olyan trend, amelyben közép- és hosszútávon folyamatos strukturális növekedés tapasztalható. Iparágak, amelyek folyamatos, akár két számjegyű éves növekedésre képesek.
A részvénypiacról gyakran feltételezik, hogy hosszú távon mindig növekszik. Ma jól látszik, hogy ez nem mindig igaz, az olajiparon kívül is vannak iparágak, amelyek már nem. Ezekben is akadnak jó befektetések, a magas osztalékért itt is érdemes lehet részvényt vásárolni. Ilyen például a Magyar Telekom és a többi telekom-cég a régiónkban. Vagy a közműszektor, amelynek növekedése szintén nem számottevő. Ezek az értékalapú szektorok, a “value”. A megatrendek inkább növekedésközpontúak, a “growth” kategóriába tartoznak.
PB: Mik a fontosabb megatrendek jelenleg?
Sz. D.: Sok ilyen van. Mi három fő területet különítünk el, Ilyen trendek lehetnek a demográfiai változások (öregedő társadalom, fejlődő piacok), a szűkös erőforrások következtében kialakuló hatékonyság növekedés (megújuló erőforrások, energia hatékonyság), az urbanizáció, vagy akár a technológiai újítások, innováció. Ha megatrendekről van szó, a technológiai szektor szektoron belül is érdemes különbséget tenni különböző alszektorok között. Szerintem megatrendek például:
- Videojáték-szektor
- Kiberbiztonság
- Chipek és félvezetők gyártói
- Fintech-szektor (TransferWise, Revolut, Robinhood és a többi)
- A fiatalok (például a millenniumi generáció) megváltozott vásárlási szokásaira alapozó cégek
- Az online kiskereskedelem, a fiatalokkal is összefüggésben
- A társadalom elöregedésére alapozó ágazatok
- Biztosítási szektor
- Alapvető fogyasztási cikkek
- Egészségügy
Azt azért fontos hozzátenni, hogy nincs szó minden áron történő növekedésről. Vagyonkezelőként az esetleges lufikat mindenképpen igyekszünk elkerülni.
PB: Márpedig lufigyanús cégek bőven vannak a piacon.
Sokan hajlamosak ilyennek tekinteni azokat, amelyeknek árfolyama öt-tízszeresére emelkedett az idén, mint az említett Zoom, vagy a Tesla.
Sz. D.: Valóban, az elektromosjármű-forradalom nagyon jól hangzik, a Tesla is hatalmasat ralizott. De például a Nikola esetében már a névválasztás is azt sejteti, hogy hasonló befektetői étvágyat kíván meglovagolni ez a cég is. (Mindkettő Nikola Tesla feltalálóról kapta a nevét – a szerk.) Egyelőre nagy kérdés, hogy az elektromos járművek gyártóinak növekedése mennyire fenntartható. Amíg nincsen kiépítve a megfelelő töltőhálózat-rendszer, amíg nem éri meg az átlagembernek is áttérni az elektromos autózásra, addig ez az iparág nagy kockázatot jelent.
Lehet, hogy tíz év múlva már az eladott autók többsége elektromos lesz. De komoly versenytársak fognak betörni a piacra. A legtöbb klasszikus autógyár nyit az elektromos autók irányába. Például a Mercedes is kijött a saját elektromos luxusautóival, amelyek a Teslának komoly konkurensei lesznek.
PB: Vásárol az alap ilyen megdrágult részvényeket, mint a Tesla?
Sz. D.: Előfordul, márcsak a mögöttes benchmarkok és az alapok alapja-jelleg miatt is. De nem súlyozza ezeket felül. Nem úgy lett jó az alap hozama, hogy ilyen papírokat tartott. Inkább olyan sokelemű portfóliót alakított ki, amely az adott ágazat növekedését leképezi, de nem feltétlenül lufi. Jól van porlasztva a kockázat, és a benchmarkra is figyelünk.
PB: Néhány tétel kissé meglepő az előbbi megatrend-listán, mint a biztosítások vagy a fogyasztási javak.
Sz. D.: A biztosítási szektor nem volt ugyan az utóbbi időben a legjobban teljesítő szektorok között, mégis fontosnak tartjuk a jövőre nézve. Vannak olyan kitettségeink, amelyek értékalapúak, mégis megatrendnek tekintjük őket. Ilyen a biztosítás, vagy a “consumer staples”, azaz a rugalmatlan keresletű, mindennapi fogyasztási javak. Ide tartoznak az alapvető élelmiszerek vagy a tisztítószerek.
Ez azért szerepel a megatrendek között, mert az átlagos jövedelem globálisan gyarapodik. Főleg egyes fontos feltörekvő gazdaságokban, mint India, Afrika. Sokan az alsó osztályokból haladnak felfelé a középosztály felé, így nő a kereslete az ilyen alapvető cikkeknek is. Innen ered például a növekedés olyan világ cégeknél, mint a Procter and Gamble vagy a Unilever.
De hasonlóan fellendülés várható különböző luxusjellegű fogyasztási javaknál is (consumer discretionary), mint az az autók vagy a luxusmárkák.
PB: Ha nem az olajé a jövő, akkor miből jön majd az energia?
Olajcégeket nem vásárolunk, de az alternatív energiaszektort igen. Jelenleg a világ energiakeresletének nagyjából háromnegyedét a fosszilis energiahordozók adják, körülbelül 15 százalékát a megújulók, a többit a nukleáris energia. Így a megújuló energiában hatalmas potenciál van, sokkal nagyobb szeletet fog majd magának ki hasítani a piacról. Ezen belül is leginkább a napenergiában bízunk.
PB: De itt is erős a verseny, az olcsó kínai napelemek például néhány évvel ezelőtt szó szerint elárasztották az európai piacot.
Sz. D.: Igen, de ez látszik az árfolyamokban is. Folyamatosan figyeljük a trendnek számító szektorok árazását is. A napenergia-szektorban a részvények árfolyama sokszor kétszeresére vagy háromszorosára nőtt a márciusi mélypontokhoz képest, volt olyan is, amelyik nyolcszorozott. Joe Biden elnökjelölt győzelme is növelte a keresletet az alternatív energiával foglalkozó cégek részvényei iránt. A piac a várható kereslet-növekedést valószínűleg már bőven beárazta. Az ilyen árazásokat figyelembe vesszük.
PB: Hány megatrend lehet jelenleg körülbelül az alapban?
Sz. D.: Legalább 10-15, nehéz megmondani, mert vannak olyan trendek, amelyeket többféle eszközön keresztül játszunk meg.
PB: Sokszor abból lehet a legnagyobb pénzt csinálni, amit nagyon korán, a többiek előtt felfedez a befektető.
Van esetleg olyan megatrend, amelyet meg sem nevezünk, mert egyelőre titok?
Sz. D.: Előfordul. Ilyen volt korábban a napenergia is, egy szektor, amelyet mi nagyon korán felfedeztünk. Sok profitot tudtunk rajta realizálni, majd adtunk is el belőle, amikor már nagyon felment. Mindig figyeljük, mi az, ami kiesett a piac kegyeiből, ezért érdemes újra belevenni. Ilyen volt a kiberbiztonság is, amely korábban nem volt a legjobban teljesítő trend, de hosszú távon továbbra is jó növekedéssel kecsegtet.
PB: Vannak még egzotikus alágazatok.
Egy időben például a lítiummal kapcsolatos részvényekért ölték egymást a befektetők, máskor a marihuána-részvényeket keresték, aztán ezek összeomlottak Trump miatt…
Sz. D.: Rengeteg trendet lehet azonosítani, amik kecsegtetőknek tűnnek, de végül nem realizálódik, vagy igen, de nem azok a cégek lesznek a nyertesei, akikre előzetesen gondol a piac. Ilyen volt például a marihuána is, melyben a mi alapunk is látott korábban fantáziát, de még időben kiszálltunk, amikor láttuk, hogy kipukkanhat a lufi. Végül rosszul teljesített a szektor, de szerencsére elértünk rajta így is némi hozamot.
PB: A járvány miatt különösen szem előtt van most az egészségügy, a biotechnológia.
Sz. D.: Három nagy megatrendet is meg tudunk különböztetni az egészségügyben, az egyik a klasszikus biotechnológia. A másik az orvosi eszközök gyártása, beleértve az olyan modern eszközöket is, amelyek már a robotikán alapulnak. A harmadik a nagy gyógyszergyáraké (a Big Pharma). Ez szintén inkább értékalapú szektornak látszik, de nagy növekedési lehetőségek előtt áll. Most a járvány miatt az egész világon előtérbe kerül, hogy milyen fontos az egészség, a megelőzés.
Az Aegon Alapkezelő által elnyert díjak a Privátbankár.hu Klasszis 2020 versenyben:
- Az Év Alapkezelője 2020 – Aegon Alapkezelő
- Az Év Portfóliómenedzsere 2020 – Loncsák András, Aegon Alapkezelő
- Legjobb Hosszú Kötvény Alap, 1. helyezett – Aegon Lengyel Kötvény Alap A sorozat
- Legjobb Szabad Kötvény Alap, 1. helyezett – Aegon Feltörekvő Európa Kötvény Alap A sorozat
- Legjobb Feltörekvő Piaci Részvény Alap, 2. helyezett – Aegon Russia Alap
- Legjobb Abszolút Hozamú Nem Származtatott Alap, 1. helyezett – Aegon Alfa Alap R sorozat
PB: Szinte mindegyik nagy gyógyszergyár megpróbál egy szelethez jutni a hatalmas koronavírus-tortából.
Az egyik teszteket gyárt, a másik meglevő gyógyszereit próbálja alkalmazni, a harmadik az oltóanyag-gyártásban segédkezik.
Sz. D.: Így van. Az a jó még a Big Pharma-szektorban, hogy bőven van benne tartalék, tőke. Magas osztalékot fizetnek ezek a cégek, megfelelő növekedésre is képesek és nagyfokú a pénzügyi stabilitásuk. Nincsenek annyira eladósodva, mint néhány biotechnológiai vállalkozás. A biotechnológiai szektornak új aranykort hoz a jelenlegi járvány, óriási mennyiségű pénz folyik oda, de a nagy gyógyszergyárak ebben a szektorban is fontos szereplők.
Mindig érdekes dilemma, hogy a biotechnológia nő-e jobban, vagy a Big Pharma. A kockázat azonban sokkal nagyobb a biotechnél.
PB: Mit javasolnak a befektetőknek, portfóliójuk mekkora hányadát fektessék Megatrend Alapba?
Sz. D.: Nehéz megmondani, a befektető kockázatviselő képességétől is függ. Az alap részvényalapként mindenképpen a kockázatosabb körbe, a szokásos 7 fokozatú skálán hatos. De nem nevezném a legkockázatosabbnak sem, a kockázat erősen porlasztott, az alap jól diverzifikált. A márciusi zuhanásban sem volt alulteljesítő, a piac egészéhez hasonlóan esett, majd a piac átlagánál gyorsabban magához tért.
PB: Nem tartanak attól, hogy a második hullám miatt hasonló zuhanás következik a tőzsdéken, mint amekkora tavasszal volt?
Sz. D.: Természetesen ez is mindig benne van a pakliban, főleg, ha az általános piaci hangulat is nagyon rossz lesz. Ám ha valamire rámutatott ez a válság, akkor az éppen az, hogy ezek a megatrendek mennyire válságállók. Egyes szektorok még erősödtek is a válság hatására. A bezárkózás, a karantén rámutatott arra, hogy milyen fontos is a technológiai szektor, milyen sokan használnak mobiltelefont, internetet, online szolgáltatásokat és vásárlást, netes játékokat. Hatalmas paradigmaváltásnak lehettünk tanúi a válság hatására. Az újabb lezárások már nem feltétlenül hatnak annyira negatívan.
PB: Amerikáé a jövő a technológia területén, vagy másoknak is van esélyük labdába rúgni?
Sz. D.: Nagyon figyelünk a feltörekvő piacok technológiai vállalataira is, a kereskedelmi háború egyben technológiai háború is az USA és Kína között. Az Alibaba, a Huawei, a Tencent és mások jelentősége hatalmas. Joe Biden amerikai elnökségével talán enyhül a szembenállás a felek között. Kína nagyon fejlett, a kínaiak sok szempontból a jövőben élnek. Sokkal elterjedtebbek a FinTech-megoldások, az online vásárlás, az elektronikus fizetés, mint másutt.
PB: Az Aegon Alapkezelő a lengyel részvényekre is specializálódik.
Mit mondhatunk a kelet-közép-európai térség részvénypiacáról?
Sz. D.: Az egyik leggyengébb volt az idén, az év elejéhez képest még mindig jelentős mínuszban van. Kevésbé pattant vissza tavaszi mélypontról, mint más tőzsdék. Ráadásul úgy tűnik, hogy a második lezárási hullám Kelet-Közép-Európát is nagyon rosszul fogja érinteni gazdaságilag.
Ráadásul az említett, megatrend-típusú cégekből, iparágakból térségünkben nagyon kevés van. Lengyelországban nemrég debütált a nagy online kereskedelmi vállalkozás, az Allegro a tőzsdén. A “lengyel Amazonnak” is becézett társaság Varsóban a vezető részvények közé tartozik, valamint fontos egy videojáték-készítő cégük is. Amint említettük, a gyógyszercégek is megatrendnek számítanak, tehát a Richter is. Ők a pozitív kivételek.
De a legtöbb országban a hagyományos iparágak dominálják az indexeket, mint a bankok, az energiacégek, a telekom. A Mol vagy az OTP, a Magyar Telekom, bár egyáltalán nem rossz cégek, nem tartoznak a megatrendek kategóriáiba. Térségünk alulteljesítését így részben a politikai és vírushíreknek tudom be, részben pedig annak, hogy kevés a megatrend. Kevés az innováción alapuló vállalkozás a tőzsdeindexekben.
Értékalapú szemlélettel, value-szemüvegen keresztül nézve azonban térségünk tőzsdéi a jelenlegi szinteken jó beszállási pontot jelenthetnek. Sok stabil és jó profitabilitással rendelkező cég kapható most igen nyomott áron. Nemcsak megatrendekből áll a világ, van sok jó cég azokon kívül is.
Kapcsolódó cikkek:
Tárgyak helyett élményeket veszünk – már nemcsak a fiatalok gondolják ezt
Csak játszunk és szívunk – bombaüzlet a videojáték és a kannabisz?
