A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 végére a magyar lakásárak 291 százalékkal haladták meg a 2015-ös szintet, miközben az Európai Unió egészében átlagosan 65 százalékos drágulást mértek. A növekedés 2025-ben sem lassult érdemben: a lakások nominálisan 20, az inflációt kiszűrve pedig 15 százalékkal kerültek többe az előző évhez képest. A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint tavaly év végén az ingatlanárak országosan 22,5 százalékkal haladták meg a gazdasági fundamentumok által indokolt szintet.
A lakásárak és a háztartási jövedelmek egymáshoz viszonyított aránya Magyarországon 26,5 százalékkal romlott tíz év alatt, szemben a 6,8 százalékos uniós átlaggal. Ennél nagyobb romlást csak Portugáliában és Hollandiában mértek, ahol 60,8, illetve 34,3 százalékos volt a növekedés. Ezzel szemben Romániában 42,8, Finnországban 25,2, Bulgáriában pedig 16,2 százalékkal javult a mutató, vagyis ezekben az országokban a jövedelmek növekedése kedvezőbben alakult a lakásárakhoz képest.
A Republikon elemzése szerint a magyar lakáspiac egyik legsúlyosabb problémája, hogy az állami támogatások által élénkített kereslettel nem tudott lépést tartani az új lakások építése. Tavaly mindössze 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékos visszaesést jelentett. Bár az építési engedélyek száma 37 százalékkal emelkedett, az új ingatlanok piacra kerülése csak késve követheti a kereslet növekedését. Az elemzés szerint a kedvezményes hitelek és lakásvásárlási támogatások megfelelő kínálatbővülés nélkül az árak további emelkedéséhez is hozzájárulhatnak.
Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarországon egy átlagos, 100 négyzetméteres lakás megvásárlásához több mint 15 évnyi háztartási jövedelmet kellene teljes egészében félretenni, ami csaknem kétszerese az uniós átlagnak. Az elemzés arra is rámutat, hogy a megfizethető bérlakások hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet. A Republikon szerint a lakhatási válság enyhítéséhez nem elegendő a vásárlás támogatása: az új lakások építésének ösztönzésére, a szociális és piaci alapú bérlakáskínálat bővítésére, valamint célzottabb támogatási rendszerre is szükség van.

