Az első házasságkötés átlagos életkora mind a férfiaknál, mind a nőknél alacsonyabb: a férfiak átlagéletkora első házasságkötésük időpontjában 33,3 év, a nőké pedig 30,7 év volt 2025-ben. 1980-ban még a férfiak átlagosan 24,5 évesen, a nők pedig 21,8 évesen álltak először az anyakönyvvezető elé, a nők esetében tehát 8,9, a férfiaknál pedig 8,8 évvel tolódott ki az első házasságkötés időpontja azóta – tették hozzá a KSH-nál.
A felmérések szerint az első gyermek születése 2025-ben országos átlagban 29,47 év volt a nők esetében. Ugyanez a mutató megyei bontásban Budapesten volt a legmagasabb (32,08 év) és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabb (26,15 év).
2025-ben a házasságon kívüli élve születések regionális gócpontja továbbra is Északkelet-Magyarországon és a dél-dunántúli régióban található, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiugróan magas, 42 százalékos, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében egyaránt 35 százalékos ez a mutató. Ezzel éles kontrasztot mutat a KSH szerint Győr-Moson-Sopron megye, Budapest és a fővárosi agglomeráció hagyománykövetőbb, vagy a családtámogatási rendszert jobban kihasználó magatartása. A legalacsonyabb arányszámot Budapest (16,4 százalék), valamint Győr-Moson-Sopron és Pest megye (egyaránt 16,7 százalék) produkálta.
Zalában él a legtöbb idős ember
A megyék közül Zala rendelkezik a legidősebb korösszetétellel. 2025-ben ezer lakosra 255 idősebb (65 év feletti) lakos jutott. Az öregedési index is itt volt a legmagasabb: 211,2 százalék, ami azt jelenti, hogy száz 0-14 éves gyermekre több mint 211, legalább 65 éves lakos jutott. Zala mutatója jelentősen meghaladta a második helyen álló Békés (185,3 százalék), valamint Somogy (184,9 százalék) megye értékét is.
Az idősellátás infrastruktúráját tekintve ugyanakkor Békés megye áll az első helyen: 2025-ben tízezer 65 éves vagy annál idősebb lakosra 553 idősotthoni férőhely állt rendelkezésre.
A most kiemelt példákkal együtt 73 mutató adataival bővült a KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazása (TIMEA). A frissítés a demográfia, a balesetek, az egészségügy, a szociális ellátás, a kereskedelem, a keresetek, a lakások, az oktatás, a gazdasági szervezetek, az ipar és az építőipar területeit érintik.
(MTI)
