Hétfőn hozta nyilvánosságra a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) azt a négy ügyet, amelyeket elsőként fog vizsgálni. Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes személyesen tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) arról, hogy az alábbi négy ügyet vonja a saját hatáskörbe:
- Politikai kapcsolatrendszer áruba bocsátása munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzése érdekében (vízumbiznisz),
- Önkormányzati kiadásokat (parkfenntartás, közétkeztetés) érintő korrupciós ügy,
- Állami tulajdonú vállalatot és állami beruházásokat érintő korrupciós ügy (Volánbusz),
- Állami intézmény indokolatlannak látszó propaganda- és rendezvényköltségeinek vizsgálata (Szuverenitásvédelmi Hivatal).
Unger Anna, az NVVH elnöke a 444-nek elmondta, hogy az elmúlt évek jellegzetes ügyeivel akartak kezdeni, de az is sokat nyomott a latban, hogy az NVVH személyi állományába érkező ügyészek korábban dolgoztak-e már ezen, vagy azon az ügyön.
Az pedig, hogy most ezeket az ügyeket választottuk, nem azt jelenti, hogy a későbbiekben, akár néhány héten belül nem fogunk további ügyeket saját hatáskörbe vonni, vagy saját jogon nyomozást indítani azokkal kapcsolatban
- fogalmazott.
Így tehát elviekben arra is van esély, hogy a letelepedési kötvények ügye is előbb vagy utóbb az NVVH célkeresztjébe kerül. Ez az egyik legrégebbi ügy, hiszen az egyik érintett cég esetében már kilenc éve tart a nyomozás. Legutóbb szintén a 444 írta meg szeptember közepén, hogy megint elrendelte a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési államkötvények ügyében, miután a Transparency International feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.
Fotó: MTI
A letelepedési kötvényprogramot még Rogán Antal volt kabinetminiszter kezdeményezte 2012-ben, a javaslata alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. A Telex cikke szerint a program lebonyolítását jellemzően ismeretlen hátterű offshore-cégekre bízták, amik a Transparency számításai szerint akkori árfolyamon 60 milliárd forint közpénzből származó nyereséget könyvelhettek el a bizniszen. Közben az állam a teljes futamidőt nézve bukott az ügyleten. A program 2017-es megszüntetéséig 6621 letelepedési kötvényt adtak el a közvetítő cégek, összesen 19855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt, amivel szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben.
A Transparency szerint a kötvények konstrukciójának kialakítása megszegte az átláthatósági, elszámoltathatósági és felelős vagyongazdálkodási követelményeket. A civil szervezet szerint a közvetítő cégek tényleges tulajdonosainak kilétét kizárólag büntetőeljárási eszközökkel lehet megállapítani.
Az ügy egyik jelentős mellékszálában a rendőrség szerint továbbra is folyamatban van a nyomozás: az Arton Capital budapesti irodáját 2017-ben rabolták ki, gyanúsítottat azonban kilenc év alatt sem hallgattak ki. A Rogán Antalhoz kötődő letelepedésikötvény-program egyik fő haszonhúzójának irodájából mintegy 200 millió forintértékben tűnt el készpénz és más értékek, a betörők pedig bizalmas ügyféladatokhoz is hozzáférhettek.
Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke az ATV Start című műsorában a letelepedési kötvények ügyében úgy fogalmazott: a cégek időközben ugyan eltűnhettek, de a cégek mögötti emberek valahol megvannak, és szerinte a vagyonok egy része is megvan. Szerinte lehet, hogy a kilenc éve tartó nyomozás ideje alatt igazából sok minden történt, csak a hatóságok ezt nem kommunikálják a lakosság felé.
