A módosított HUN-REN-törvény tervezetének visszavonását és Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azonnali menesztését követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) nem tudott a kezdeményezésről, és nem is ért egyet az ADF követeléseivel – közölte a szakszervezet elnöke az MTI megkeresésére, egyben tájékoztatott arról, hogy az ELTE-hez csatolt kutatóintézetek dolgozói kedden nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz, azonnali bérrendezést sürgetve.
Az ADF keddi közleményében emellett parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgeti az IFUA-Horváth tanácsadó cég közpénzen végzett tevékenységének feltárására, valamint követeli a kutatóhálózattól elszakított négy kutatóközpont elmaradt dolgozói béreinek még idei folyósítását. Jelezték: amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, a köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá a jogszabályt.
Az ADF álláspontja szerint a Tudományos és Technológiai Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott törvénymódosítási javaslat a korábban Hankó Balázs minisztersége alatt készült HUN-REN-törvény
„tovább barkácsolt változata, inkább tekinthető az elmúlt tizenhat év törvényalkotási mementójának, mint előremutató és méltó akadémiai szabályozásnak”.
A fórum értékelése alapján az 1994-es akadémiai törvénnyel szemben a mostani javaslat nem tekinthető előremutató szabályozásnak, hanem az elmúlt évek tudomány- és felsőoktatás-ellenes jogalkotásának „újabb mélypontja”.
A közlemény szerint a normaszöveg közel ötven százalékos átfedést mutat a korábbi változattal, amely ellen az akadémiai szféra széles köre tiltakozott. Az ADF felidézte, hogy erről a modellről a kutatóhálózat jelenlegi ideiglenes elnöke, Stipsicz András is elismerte, hogy valójában közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány (KEKVA).
„A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványok miatt esett el korábban számos egyetem az Erasmus és Horizon támogatásoktól. Ennek ”orvoslására„ állt elő Hankó Balázs azokkal az összeférhetetlenségi szabályokkal, amelyeket végül az Európai Unió nem fogadott el. Ezek a szabályok szó szerint kerültek át a HUN-REN törvény Fidesz alatt elkészített változatába, és ezeket a részeket (minimális változtatásokkal) az új javaslat is fenntartja”
- írták.
A szervezet kifogásolta azt is, hogy a javaslat továbbra sem oldja meg a közpénzek átlátható elköltésének külső ellenőrzését, és a korábbi átvilágítások máig nem nyilvános eredményei sem épülhettek be a szövegbe. Hozzátették: a minisztérium a Stipsicz András által kezdeményezett új átvilágítás következtetéseit sem várta meg a tervezet vitára bocsátása előtt, az érdekképviseletek véleményét nem kérték ki külön, és a tavaszi dolgozói fórumon elfogadott követeléseket sem vették figyelembe.
Az ADF szerint a tervezet alapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerepe a kutatóhálózat működtetésében csupán névleges lenne, mivel a javaslat az MTA Közgyűlését csak egyszer említi, és nem biztosít számára érdemi jogosítványt.
A közlemény kitért arra is, hogy az ADF közérdekű adatigénylésekkel régóta próbálja megszerezni a miniszter egykori cége, az IFUA-Horváth által készített dokumentumokat, amelyek, mint írták, „a gyanú szerint megalapozták a KEKVA-rendszer kialakítását az egyetemeken és a HUN-REN-nél”.
Emlékeztettek arra is, hogy az ADF már korábban elkészítette és honlapján közzétette saját normaszöveg-tervezetét az Akadémiai törvény módosításáról, amely a https://adf2019.com/2026/07/27/normaszoveg-tervezet-az-akademiai-torveny-modositasahoz/ linken érhető el.
A TDDSZ nem ért egyet
„Az ADF követelésről a TDDSZ nem tudott, és nem is ért vele egyet. A TDDSZ véleménye a törvényről – amelyben egyébként számunkra is vannak vitatható pontok, és amelyről konstruktív tárgyalásokat folytattunk a minisztériummal és az Akadémiával – hamarosan nyilvános lesz”
- írta az MTI megkeresésére Bakó Imre, a TDDSZ elnöke. Közölte azt is: a korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolt intézetek munkatársai kedden nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz az akadémiai kutatóhálózat helyzetének rendezését sürgetve.
A dokumentum – amelyet kedd 10 óráig a Humán Tudományok Kutatóközpontja, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont és a Társadalomtudományi Kutatóközpont 551 dolgozója írt alá – rámutat: az akadémiai kutatóhálózat 2019-es leválasztása, majd a társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontok 2025-ös átszervezése méltatlan helyzetet teremtett, az érintett négy ELTE-hez csatolt kutatóközpont dolgozói kimaradtak a régóta esedékes béremelésekből.
Az aláírók kiemelték: a négy kutatóközpont mintegy 1200 dolgozója folyamatos bizonytalanságban végzi a munkáját, a tudományos főmunkatársak nettó alapbére nem éri el a 400 ezer forintot. „Érzékeljük a párbeszédre való nyitottságot, értjük a költségvetési, a jogi és az egyéb nehézségeket is, de a kollégáink egy jó része már nem tud tovább várni” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a 2025-ös és 2026-os elmaradt béremelések pótlása valódi megnyugvást jelentene a munkavállalóknak.
A levél írói megjegyezték azt is: a bérrendezéshez szükséges források nem jelentenek többletkiadást, mivel amikor a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat létrehozták, annak költségvetését úgy állapították meg, hogy a négy érintett központ is a hálózat része volt. A dolgozók ezért azt kérik a kormányfőtől, hogy a 2025-ös és 2026-os elmaradt (a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat központja számára biztosított) béremelés összegét még az idén folyósítsák az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok munkatársai számára.

