Januárban egy ismeretlen elkövető Allah nevében, e-mailben robbantással fenyegetett meg 292 magyarországi iskolát: 19 vidéki, 273 pedig budapesti volt. A rendőrség robbanószert egyik iskolában sem talált, a Nemzeti Nyomozó Iroda terrorcselekménnyel fenyegetés bűntett miatt folytat nyomozást az ügyben. Múlt héten újabb fenyegetések érkeztek, abban az ügyben már egy gyanúsítottat is elfogtak:
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa a Nemzetbiztonsági Bizottság keddi ülésén szeretett volna kérdéseket feltenni, de nem járt sikerrel. Ugyanis be sem jutott. Nem először: a DK frakcióvezetője a bizottság január 15-i ülésén sem vehetett részt.
A politikus az Mfor kérdésére elmondta: a Házbizottság ülésén kifejezetten megkérte Kövér Lászlót, hogy szóljon rá a kormánypárti képviselőkre, hogy engedjék be, ezt mégsem tették meg. Ezért már várja a Házbizottság következő ülését, szeretné egyértelművé tenni: „nem egyszerű bejutást szeretnék a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésére, hanem lehetőséget arra, hogy mint nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező képviselő – akit egyébként a frakció vezetője, Gyurcsány Ferenc erre delegált – kapjak lehetőséget arra, hogy be tudjak menni a bizottság üléseire, mivel nincsen állandó helyünk.”
Vadai Ágnes kedden arról érdeklődött volna, hogy hogyan áll a nyomozás a bombafenyegetés ügyében, mit tettek a rendőri szervek, a titkosszolgálatok annak érdekében, hogy kiderítsék, hogy valójában mi történt. „Honnan érkezett a fenyegetés, milyen a nemzetközi együttműködés ebben az ügyben?” – tette hozzá.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A politikus felelevenítette, hogy Szlovéniában, Bulgáriában és Szlovákiában is voltak hasonló bombafenyegetések, így fontos lenne tudni, hogy a magyar szolgálatok milyen módon kommunikálnak az érintett országok társszolgálatokkal.
„Mit tudnak mondani a magyar édesanyáknak, édesapáknak, hogy megnyugtassák a gyerekeket, és megnyugtassák a szülőket, hogy minden rendben van. Hogyan garantálja a kormány a mindennapok biztonságát? És hogyan készíti föl az arra illetékeseket az ilyen típusú, sajnálatos, és reméljük többet elő nem forduló ügyeknek a kezelésére. Hiszen hallottuk, hogy például volt olyan hely, ahol a fenyegető e-mailt sem nyitották ki” – vetette fel Vadai Ágnes, aki hozzátette: a másik kérdés a hétfőn a Szabad Európán megjelent hír alapján az új, okostelefon-feltörő eszközt érintette volna. A hírek szerint a magyar titkosszolgálatok – illetve talán a szakszolgálat – szerzett be ilyen, az okostelefonok feltörésére alkalmas eszközt.
„Meg szerettem volna tudni, hogy hány újságíróval és hány politikussal szemben alkalmazták eddig ezt” – fogalmazott Vadai Ágnes, aki hozzátette: tudja, hogy „ilyenkor a kormánypárti képviselők felszisszennek, de azért emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Pegasus Games Software-rel bizony-bizony újságírókat és ellenzéki politikusokat céloztak meg, és alkalmazták is velük szemben.”
A politikus hangsúlyozta, hogy bár kérdéseit nem tudta feltenni, más módon, nyilvánosan fog érdeklődni.
„A bizottság ülésén van egyfajta beszámoló általános nemzetbiztonság vagy aktuális nemzetbiztonsági kérdésekről. Biztos vagyok benne, hogy minimum szóba került Oroszország Ukrajna elleni agressziója, hiszen hamarosan, sajnálatos módon már három éve tart az orosz agresszió. Szerettem volna információt kapni” – nehezményezte a DK politikusa.
A bizottság ülése után Vadai Ágnes Facebook posztjában kiemelte, hogy Kocsis Máté az elhangzottakról olyan információkat osztott meg – nevezetesen, hogy az ukrán állam lejáratókampányt indított Orbán Viktor ellen – , amelyeket kiadni „szigorúan tilos, és büncselekmény-szagú.” Ha pedig mégsem titos ez az információ, akkor miért tiltották ki – kérdezte a politikus.
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a bizottság elnöke, Sas Zoltán elmondta – kiemelve, hogy ez az információ a szabadon megosztható témakörök között szerepel – , hogy: „Ukrajna lejárató kampányt indított Magyarország és Magyarország miniszterelnöke ellen.”
