A Válasz Online-nak adott, szombaton közzétett interjúban a döntést azzal indokolta, hogy a testület nem kapott teljes körű információkat a vitatott támogatási konstrukcióról, a döntéshozatal és a közzététel átláthatósága sérült, ezért nem kíván szakmai legitimációt adni a kialakult működésnek.
Both Miklós a Válasz Online-nak hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben a bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Miközben a testület szakmai alapon működött, utólag olyan döntési és közzétételi hiányosságok váltak láthatóvá, amelyek miatt nem rendelkezett a felelős mérlegeléshez szükséges teljes információs háttérrel. „Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni” – fogalmazott.
A botrányt kirobbantó Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumáról (KKPIKI) szólva felidézte, hogy a bizottság 2024 novemberében valóban tett elvi javaslatot egy ideiglenes kollégium létrehozására, amely kiemelt állami kulturális programokat és emlékéveket képes kezelni. Emlékeztetett arra, hogy a nagyobb léptékű, összművészeti programsorozatokhoz a korábbi NKA-gyakorlatban is kapcsolódtak ideiglenes testületek. „A mi elvi hozzájárulásunk egy szakmai feladatot ellátó testület létrehozására vonatkozott, nem egy zárt, minisztériumi szereplőkből álló, utólag jelentősen felduzzasztott forrás felett rendelkező döntési mechanizmusra” – hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy a bizottság tagjai az elektronikus pályázatkezelő rendszerben kizárólag a saját maguk által felügyelt szakmai kollégiumok anyagaihoz kapnak hozzáférést, ez és a nyilvános közzététel körüli anomáliák nem tették lehetővé, hogy a KKPIK konkrét döntéseit érdemben kövesse.
Elismerte, hogy a Hagyományok Háza is kapott 300 millió forintot ezen a csatornán.
Mint mondta, esetükben a szakágazati kormányzattal előzetesen, több körben leegyeztetett támogatásról volt szó, amely az éves szakmai működéshez szükséges mozgástér részbeni biztosításáról szólt. A Hagyományok Háza támogatását a bizottság hivatalos határozatban, a részvétele nélkül bírálta el és hagyta jóvá, a vonatkozó összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelően – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az összeget szakmai feladatokhoz rendelten, dokumentált és elszámolható módon fogadták és használják fel.
A bizottság munkájára visszatérve kiemelte, hogy a testület nem kapta meg időben azokat az információkat, amelyek nélkülözhetetlenek lettek volna a felelős döntéshozatalhoz, a döntések tényleges következményeivel és a konkrét forráselosztási gyakorlattal csak utólag szembesült. „A saját felelősségem abban áll, hogy jóhiszeműen bíztam abban: a hivatali rendszer biztosítja a jogszabályoknak megfelelő nyilvánosságot és az érdemi kontrollt” – mondta. Hangsúlyozta: amikor világossá vált, hogy a bizottság nem kapta meg a felelős kontrollhoz szükséges teljes képet, indítványozta a vitatott kifizetések befagyasztását, teljes iratbetekintést szorgalmazott, és kollégáival együtt kezdeményezte a hiányos beszámoló elfogadásának visszavonását.
„A legutóbbi napok fejleményei után arra a következtetésre jutottam, hogy az NKA Bizottságában betöltött tagságomat nem tudom tovább vállalni” – mondta, hozzátéve: lemondása nem menekülés a felelősség elől, épphogy annak vállalása. „Nem kívánok szakmai legitimációt adni olyan működéshez, amelyben a döntéshozatal, a közzététel és az ellenőrzés alapvető feltételei sérültek” – fogalmazott.
A Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma körül kirobbant 17 milliárd forintos pénzosztási botrány miatt a héten Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is lemondott NKA bizottsági tagságáról.
Tarr Zoltán leendő kulturális miniszter pénteken közzétett Facebook-posztjában az ügy kapcsán ígéretet tett arra, hogy a teljes NKA-hálózatot átvilágítják. „Azonnali és átfogó vizsgálatot indítok az elmúlt időszak összes gyanús, szakmai kontroll nélkül kiosztott támogatásának ügyében. Látni akarjuk, hova gurultak a forintok, és milyen politikai vagy kampánycélokat szolgáltak a háttérben” – hangsúlyozta.
Mint írta, itt már régen nem csupán arról van szó, hogy Hankó Balázs miniszter az – egyébként jórészt a Fidesz-KDNP képére átalakított – NKA szakmai kuratóriumait megkerülve, a saját asztalánál, egy személyben osztogatott százmilliókat az állampárt kiszolgálóinak és a kiválasztottaknak. „Egyre erősebb bizonyosságunk kezd lenni arról, hogy a kulturális támogatások rendszere a politikai hűbérrendszer és a burkolt kampányfinanszírozás eszközévé züllött, különösen a választást megelőző időszakban. Közpénzből vásároltak politikai lojalitást” – fogalmazott. „A következő időszak feladata lesz, hogy ezt a romlott rendszert gyökerestől megváltoztassuk” – hangsúlyozta, hozzátéve: a felelősségre vonás elkerülhetetlen, aki a magyar kultúrára és a művészeti életre szánt forrásokat saját vagy pártja politikai pecsenyéjének sütögetésére használta, annak felelnie kell.
Ha a vizsgálat hűtlen kezelést vagy joggal való visszaélést állapít meg, a jogi következmények nem fognak elmaradni. Vége a következmények nélküli Magyarországnak – írta. „Szétválasztjuk a pártot és az államot. Ennek a gátlástalan összefonódásnak a Tisza-kormány felállásával véget vetünk. A magyar kultúra autonóm, a művészet pedig nem a mindenkori hatalom PR-osztálya. Visszaállítjuk a szakmai testületek, így az NKA függetlenségét és döntési jogkörét. Elég volt abból, hogy a minisztériumok pártkasszaként és kifizetőhelyként működjenek. Rendet teszünk, a kultúrát pedig visszaadjuk azoknak, akiket illet: az alkotóknak és a magyar embereknek” – hangsúlyozta posztjában Tarr Zoltán.
(MTI)
