A magyarok közül jellemezték a legtöbben a reménnyel a jövőt a szerdán nyilvánosságra hozott Eurobarometer uniós közvélemény-kutatásban, és sokkal többen látták az EU-t a stabilitás helyének, Magyarország kilátásait pedig derűsnek, mint fél évvel korábban – írja a Telex.
Az Európai Parlament (EP) megbízásából készült reprezentatív felmérés adatait a tagállamokban általában április 9., Magyarországon április 14. és május 1. között vették fel – azaz közvetlenül a választás után.
A közvélemény-kutatásban egyebek között arra voltak kíváncsiak, milyen érzések írják le a legjobban a megkérdezettek érzelmi állapotát (legfeljebb négyet mondhattak be). Súlyozott uniós átlagban a bizonytalanságot említették leggyakrabban (44 százalék), közvetlenül a remény előtt (43 százalék).
A magyarok 57 százaléka írta le az érzelmeit a reménnyel, a 27 tagállamból ez volt a legmagasabb arány. Utána a nyugalom következett (42 százalék), ez az uniós átlagban csak a negyedik helyre szorult.
A magyarok a bizonytalanságot, a tehetetlenséget és a szorongást az uniós átlag alatt, a magabiztosságot, boldogságot és az eltökéltséget felette említették. Az ország jövőjét 73 százalék látta derűsnek, ami óriási, 16 százalékpontos javulás a fél évvel korábbi adatokhoz képest, és messze az 59 százalékos uniós adat felett van. Az EU kilátásait is optimistábban szemlélték a magyarok (a hat hónappal korábbi 64-hez képest 69 százaléknyian, az uniós átlag 59 százalék). A saját magunk és a családunk jövőjénél már nem volt ilyen látványos javulás, 78-ról 80 százalékra nőtt a derűlátók aránya, az EU-ban ugyanez csak 76 százalék.
Sokkal többen látják az EU-t a stabilitás helyének Magyarországon, mint fél éve. Az uniós trend is hasonló, de amíg a 27-ek átlaga „csak” nyolc százalékponttal nőtt, a magyaroké 14-gyel, így már az uniós átlag feletti (EU: 75 százalék, Magyarország: 80 százalék). Az EU szerepét 59 százaléknyi magyar tenné fontosabbá, hogy védjen a világszintű válságoktól és biztonsági kockázatoktól, de ez az arány fél évvel korábban még kicsit magasabb volt, és az uniós átlag alatt marad (68 százalék).
