Január 29-én rázta meg a közvéleményt egy volt férje által Budapesten meggyilkolt anya ügye, különösen azért, mert a rendőrség eleinte magát a gyilkosságot sem, illetve korábban a nő segítségkéréseit sem vette komolyan – kezdi kutatásának felvezetését az IDEA Intézet, amely a nyilvánosságot megrázó tragédiát megelőző napokban, attól tehát még függetlenül vizsgálta a nők elleni, párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos lakossági véleményeket.
A vizsgálat alapját az Eurostat friss adatai adták, melyek szerint 2024-ben a magyar nők között az EU átlagánál jóval többen voltak olyanok, akik lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot szenvedtek el valaha párkapcsolataikban. Az IDEA Intézet eredményei szerint azonban a felnőtt lakosság nők elleni, párkapcsolati erőszak gyakoriságára vonatkozó elképzelései nem esnek egybe az Eurostat kutatási tapasztalataival. Az eredmények alapján a magyar felnőtt lakosság 2025 elején a nők elleni erőszak gyakoriságának magyarországi mutatóit jelentős mértékben alulbecsülte, miközben az EU-tagországokban elkövetett erőszak gyakoriságának átlagos értékét jelentős mértékben felüllbecsülte. Így a felnőtt népesség elképzelései alapján – az Eurostat adatoknak ellentmondóan – a nők elleni, párkapcsolati erőszak szempontjából a magyarországi nők helyzete megfelel az EU átlagának.
Fotó: Pexels
Mégis kinek a felelőssége?
Ugyan a válaszadók háromnegyede kifejezetten aggasztónak és szomorúnak tartotta az Eurostat kutatási eredményeit (miután a kutatás keretei között szembesültek velük), ezzel együtt csak a felnőttek kevesebb mint fele gondolja azt, hogy az államnak kellene cselekednie az ilyen ügyek elharapódzása miatt (42 százalék). A népesség harmada szerint (34 százalék) a nők elleni, pártkapcsolati erőszak, problémája a civil környezetre, a barátokra, ismerősökre tartozik, az ő felelősségük. A felnőttek szűk egyötöde pedig úgy gondolja, hogy az Eurostat eredményei nem felelnek meg a valóságnak, torzak, eltúlozzák a helyzetet, felnagyítják a problémát (18 százalék).
Az IDEA Intézet eredményei alapján elmondható, hogy a társadalom érzékeli, hogy a nők elleni erőszak problémája egyre erőteljesebben van jelen a hétköznapokban, hiszen a többség (62 százalék) azzal legalább részben egyet tudott érteni, hogy az utóbbi években egyre több magyar nő számol be arról, hogy lelki, vagy fizikai bántalmazást kell elszenvednie. A téma hatékony, össztársadalmi kezelését azonban nehezítheti, hogy a nők bántalmazásának általános elterjedtségét nem látja reálisan a magyar társadalom. Bár az Eurostat adatai szerint a nők többségét érte már élete során valamilyen lelki, vagy fizikai, szexuális erőszak, vagy fenyegetés a párkapcsolatában, az IDEA Intézet eredményei szerint a felnőtt népesség, és ezen belül a nők többsége is úgy gondolja, hogy kisebbséget alkotnak az ilyen helyzeteket elszenvedők.
Ez azt is jelezheti, hogy az áldozatok is többségében abból indulnak ki, hogy bántalmazott helyzetük „egyedinek”, „ritkának” számít, a többségre egyáltalán nem jellemző, „mások” nem érintettek ilyen ügyekben. Kérdéses, hogy ezek, az Eurostat adatai szerint alapvetően téves benyomások mennyire erősítik az áldozatokban azt az érzést, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, számíthatnak a többség támogatására – tették hozzá.
