A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a szökés, az elrejtőzés és a bizonyítás veszélyeztetésének kockázatára hivatkozva kezdeményezte a kényszerintézkedés meghosszabbítását. A bíróság az indítványt megalapozottnak találta, és elutasította a védelem szabadlábra helyezésre, illetve enyhébb kényszerintézkedésre vonatkozó kérelmét. Seszták Miklós óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését sem engedélyezték.
A nyomozás egyik központi eleme a Volánbusz személyszállítási szolgáltatásaihoz és autóbuszbeszerzéseihez kapcsolódó vesztegetési ügy. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a hatóságok azt feltételezik, hogy Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőkön keresztül, összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőitől.
A gyanúsítás további állami beruházásokat is érint. Az ügyészség szerint egy építőipari cégcsoport képviselője a remélt megrendelések fejében a szerződéses díjak tíz százalékának visszajuttatását ajánlotta fel a politikusnak. A hatóságok gyanúja alapján ebből több mint egymilliárd forint jogtalan előny származhatott, míg különböző uszoda- és tornaterem-fejlesztésekhez további mintegy 270 millió forintnyi feltételezett vesztegetési pénz kapcsolódik.
Seszták Miklós mentelmi jogát szeptember 28-án függesztette fel az Országgyűlés, letartóztatását pedig két nappal később rendelték el. Az ügyben korábban vita alakult ki a politikussal szemben alkalmazott titkos megfigyelés jogszerűségéről is. A KDNP parlamenti vizsgálatot sürgetett, a Központi Nyomozó Főügyészség ugyanakkor közölte, hogy a rejtett figyelésnek megvolt a jogi alapja. A büntetőeljárás továbbra is nyomozati szakaszban van, Seszták Miklós bűnösségéről nem született bírósági döntés.
(MTI)
