Pár héttel Finta József után ismét nagy veszteség érte a magyar építész szakmát: elhunyt Kévés György, akinek a nevéhez évtizedeken keresztül számos fontos középület, ikonikus városrész, lakóház és egyéb épület kapcsolódott.
Kévés György 1935-ben született Ősiben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerezte 1959-ben. 1959-1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott. 1961-1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol több középülettervet is készített. A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy "könnyűszerkezetes rendszert", elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira. 1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a Stúdió R építészeti tervezőirodát. 1987-1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a Kévés és Építésztársai Rt. igazgatója volt.
Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági - Kohó és Gépipari Minisztérium (1966), az Orczy Városközpont tíz épülete és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása (1998-2007), a budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az Új Gazdasági Mechanizmus épületei: az esztergomi étterem és kultúrház, a győri Acél Öntöde (mindkettő 1969-ből). Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a Nemzetközi Ingatlan Szövetség, a FIABCI díját. 1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát, ahol az elmúlt két évtized alatt mintegy száz kiállítást rendeztek.
Munkásságát 1973-ban Ybl Miklós-díjjal, 2007-ben Prima- és Kossuth-díjjal ismerték el, 2002-ben a nemzet művésze lett, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. (MTI)
