Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál egy veszprémi cégnek juttatott 1,8 milliárd forintos támogatás ügyében.
„Néhány hónappal a választások előtt egy veszprémi cég úgy kapott 1,8 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást, hogy a támogatási okirat kiadásának pillanatában a minisztérium egyik államtitkára a kedvezményezett cég önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője volt” – közölte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter.
Fotó: Depositphotos
„Folytatjuk az átvilágítást és minden olyan esetben feljelentést teszünk, ahol alapos gyanú merül fel, hogy a magyar emberek pénzét jogtalanul és túlárazott szerződésekkel magánzsebekbe irányították” – tette hozzá Lőrincz Viktória.
A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium (VTM) jogelődje, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2026 januárjában döntött arról, hogy 1,8 milliárd forintos vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. részére.
A cég a támogatást a „Veszprém-Balaton Európa Sportrégiója 2026” címhez kapcsolódó programok és fejlesztések lebonyolítására kapta. Célkitűzés volt a sport társadalmi szerepének erősítése, az egészséges életmód támogatása, valamint a régió közösségi kohéziójának és nemzetközi láthatóságának növelése.
A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium költségvetési csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést az ügyben ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságánál.
A Miniszterelnökség költségvetési csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a p2m Informatika Szolgáltató Kft. – p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft. alkotta konzorciummal 2023 és 2026 között kötött szerződések miatt. A rendelkezésre álló iratok vizsgálata alapján a 17 egyedi megrendelésből 16 – bruttó mintegy 455 millió forint értékben – a Miniszterelnökség álláspontja szerint nem tartozott a szervezetfejlesztési keretszerződések tárgyi hatálya alá.
A szerződéseket a Miniszterelnökség belső működésének és szervezetének támogatására kötötték, így azok tárgya a Miniszterelnökség, mint intézmény szervezeti működésével, szervezeti struktúrájával és meghatározott intézményi feladataival összefüggő szervezetfejlesztési tevékenység volt.
A rendelkezésre álló okiratok szerint a Vállalkozó a keretmegállapodásokkal és keretszerződésekkel szemben nem az intézmény szervezetét, működését, folyamatait vagy humánerőforrással való gazdálkodást érintő szervezetfejlesztési szolgáltatást nyújtott, hanem önálló szakpolitikai, társadalomtudományi, iparági, területfejlesztési, külpolitikai és lakáspiaci tárgyú tanulmányokat, kutatásokat, elemzéseket és publikációkat készített, amelyek túlnyomó része a Megrendelő szervezetével semmilyen kimutatható összefüggésben nem áll. A Miniszterelnökség álláspontja szerint e szolgáltatások beszerzésére – tárgyuk szerint önálló beszerzési igényként – külön, versenyeztetett közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni.
A feljelentés a szakmai beszámolókban feltüntetett és egyben a kifizetések alapjául szolgáló munkaóra-elszámolások valóságtartalmát is vizsgálat tárgyává teszi. A balkáni munkaerőpiaci kutatásnál például 380 tanácsadói órát számoltak el, óránként nettó 60 ezer forintos díjjal, összesen nettó 22 millió 800 ezer, bruttó 28 millió 956 ezer forint értékben. A megrendelés napja december 2. volt, a teljesítési határidő december 16.; a két időpont között 11 munkanap állt rendelkezésre. A 380 óra 47,5 nyolcórás munkanapnak felel meg, így a teljesítéshez ebben az időszakban több munkatárs párhuzamos, lényegében teljes munkaidős közreműködésére lett volna szükség.
