A Sándor-Palota egy hosszabb közleményt bocsátott ki, amelyben újra megismételte Sulyok Tamás köztársasági elnök, hogy „a kormánypárt és a miniszterelnök részéről tett nyilatkozatok alapján világossá vált, hogy egy új politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére.”
Megjegezte ugyanakkor azt is, hogy az „államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti.”
Sulyok Tamás gyakorlatilag cáfolta, hogy jogilag akadályozná azoknak a törvényeknek az elfogadását, amelyek az európai uniós források hazahozatalához szükségesek.
„A köztársasági elnök hazafiként is elkötelezett amellett, hogy Magyarország mielőbb hozzájusson az őt megillető uniós forrásokhoz, s eddigi tevékenysége során egy alkalommal sem akadályozta a hatalmi ágak megfelelő és hatékony működését” – írta a Sándor-palota.
Az államfő ismételten és nyomatékosan megerősítette, hogy az eddigieknek megfelelően továbbra is kész együttműködni a Kormánnyal, az Országgyűléssel és valamennyi alkotmányos szervvel.
Amennyiben a törvényhozás és jogalkotás az alapvető alkotmányos és egyben uniós elvek érvényesülését, védelmét szolgálja, és nem ezek sérelmével valósul meg, nincs ok attól tartani, hogy az államfő a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozást bármilyen módon akadályozza vagy hátráltatja – írja közleményében az állami hivatal.
Sulyok Tamás egyúttal jelezte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságtól, közismertebb nevén a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a Testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
Itt írtunk arról, hogy a Tisza-kormány már megalakulásakor nem kért a közös fotókból a köztársasági elnökkel, Magyar Péter miniszterelnök pedig számtalan alkalommal lemondásra szólította fel az államfőt, mert meglátása szerint a „kegyelmi ügy” és más egyéb jogi és politikai esetek is bebizonyították, hogy Sulyok Tamás nem tudja megtestesíteni a nemzet egységét. Május 31-ig adott határidőt az elnöknek Magyar Péter a lemondásra.
