A magyarok legnagyobb arányban az édesanyák személyi jövedelemadó-mentességéről hallottak: a válaszadók 68 százaléka saját bevallása szerint nagyjából tisztában van a részletekkel. Az Otthon Start 3 százalékos hitelprogramját 63 százalék, az árrés-stoppok kiterjesztését 60 százalék ismeri. Ezzel szemben a 3 százalékos vállalkozói hitel (Széchenyi Kártya Program) ismertsége mindössze 29 százalék, a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatásáé 33 százalék, és ugyanennyien hallottak a szociális és kulturális szféra 15 százalékos béremeléséről.
Fotó: Europion
A részletek ismeretére vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a 60 év felettiek és a diplomások a legtájékozottabbak, politikai oldalak szerint viszont nincs jelentős különbség. Ez azért figyelemre méltó, mert a kormánypárti szavazók jellemzően kevésbé érdeklődnek a politikai hírek iránt, most azonban ez a különbség nem mutatkozott meg – ami arra utalhat, hogy az intézkedések kommunikációja hatékonyan célba ért.
A legtöbben támogatják a lépéseket
Mind a hét vizsgált intézkedést a társadalom többsége támogatja. A legnagyobb egyetértés a szociális és kulturális szféra béremelése mögött van: 66 százalék helyesli, és csak 12 százalék ellenzi. A legmegosztóbb intézkedés az árréstop-kiterjesztés, amit a válaszadók fele (50 százalék) támogat, 32 százalék viszont ellenzi.
A Tisza Párt és más ellenzéki szavazók körében több a kritikus vélemény – különösen az Otthon Start, a 14. havi nyugdíj és az árréstop-kiterjesztés esetében. A pártnélküliek (pontosabban azok, akik a 2024-es EP-választáson nem mentek el szavazni) ezzel szemben inkább a kormánypártiakhoz hasonló, támogató álláspontot képviselnek.
Fotó: Europion
Kevesen érzik, hogy személyesen is nyernének vele
Sokkal kevesebben érzik magukat közvetlenül érintettnek. Egyedül az árréstop-kiterjesztés az, ahol a többség (61 százalék) úgy véli, hatással van rá. A 14. havi nyugdíj esetén ez az arány 36 százalék, az édesanyák SZJA-mentessége esetében 26 százalék, a többi intézkedésnél pedig 20 százalék alatt marad.
Fotó: Europion
Nem meglepő módon a 60 év felettiek háromnegyede (74 százalék) érzi magát érintettnek a 14. havi nyugdíjban, míg a gyermekes háztartásokban élők közel fele az SZJA-mentesség esetében nyilatkozta ugyanezt. A politikai hovatartozás itt is erősen befolyásolja az érzékelt érintettséget: a kormánypárti szavazók minden esetben nagyobb arányban érzik magukat érintettnek, mint az ellenzékiek. Különösen látványos a különbség az árréstop esetén: a kormánypártiak 79, a Tisza-szavazók 46, az egyéb ellenzékiek 45 százaléka mondta, hogy őt személyesen is érintik a szóban forgó intézkedések.
Vegyes a kép a várható pénzügyi hatásokról
A válaszadók 24 százaléka számít pozitív, ugyanennyien negatív pénzügyi hatásra a személyes pénzügyek tekintetében, míg a relatív többség (31 százalék) semleges következményekre számít. Minden ötödik megkérdezett nem tudta megítélni, hogy mire is számítson.
Fotó: Europion
A legoptimistábbak a 60 év felettiek (36 százalék szerint javít a helyzetükön), a gyermekes háztartásokban élők (31 százalék), és különösen a kormánypárti szavazók (53 százalék). A negatív hatásra inkább a fiatalabbak (40 év alatt 30 százalék), a diplomások (30 százalék) és a Tisza- vagy egyéb ellenzéki szavazók (39–38 százalék) számítanak.
A költségvetés miatt aggódnak a legtöbben
Az intézkedések legmarkánsabb kritikája a költségvetési hatás tekintetében nyilvánult meg: a megkérdezettek többsége (52%) szerint az intézkedések nem férnek bele a büdzsébe, és további 36 százalék is jelentős tehernek látja azokat.
A politikai törésvonal itt különösen éles: a Tisza-szavazók 83 százaléka szerint a költségvetés nem bírja el ezeket a kiadásokat, míg a kormánypártiak csupán 14 százaléka gondolja így. Ugyanakkor még a Fidesz–KDNP-táborban is érzékelhetőek a széleskörű fenntartások: 61 százalékuk szerint az intézkedések komoly terhet jelentenek a közös kasszára, és csak 26 százalék véli úgy, hogy könnyedén beleférnek az állam pénzügyi kereteibe.
Fotó: Europion
