A magyarok a kazahokat és a franciákat is 45-30-ra győzték le – Siklósi, Koch, Andrásfi felállásban –, a fináléban pedig – Nagy Dáviddal kiegészülve – ráadástussal, 26-25-re diadalmaskodtak a japánok felett.
A tavaly Eb-győztes magyar csapatban a döntőre is maradt az eredeti felállás, azaz a Párizsban egyéniben negyedik Andrásfi Tibor, a 2019-ben világbajnok, Tokióban ezüstérmes Siklósi Gergely és a tavaly vb-aranyérmes Koch Máté kezdett.
A címvédő japánoknál Kano Koki a duplázásért küzdött, mellette Jamada Maszaru és a Minobe Kazujaszu helyére korábban becserélt Komata Akira vívott.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
Nem esett egymásnak a két vívó az első párban, egy perc után passzivitásért Siklósi és Jamada is megkapta az ilyenkor járó sárga lapot. Az első tust a japán vívó adta, de a magyar párbajtőröző fordított. A második párban Koch vállon szúrta Kanót, majd egyre fokozódott a francia szurkolók őrjöngése – ekkor aratta újabb győzelmét, ezúttal 200 méter vegyesen az uszodában Léon Marchand, el is énekelték a tiszteletére a Marseillaise-t –, de ez nem zavarta meg Kochot, aki két tust is adott ebben a szakaszban, végül 3-1-re nyerte asszóját. Andrásfi-Komata párharc következett, és csakhamar mindkét fél büntetőtust kapott, mert egy percig nem esett találat. Aztán Komata kétszer pontosan szúrt, közben volt egy együttes is, Andrásfi pedig az előny csökkenése után már nem erőltette az akciókat, nehogy még közelebb jöjjenek a japánok.
Koch Jamada ellen lábszúrással kezdett, majd testre is elhelyezett egy szép találatot, harmadjára pedig a pást végén védett parádésan. Továbbra is a rá jellemző felfokozott idegállapotban vívott, mint a nap során korábban végig: amikor eltalálta őt a japán, lekapta a sisakját, annyira dühös volt. A párharcot 3-1-re hozta, Siklósi pedig Komatával szemben 2-2-vel őrizte a különbséget. Az első találat nála volt, de aztán jó ütemben indult meg, és pontosan szúrt, majd megkerülte ellenfele pengéjét. Az idegek harca zajlott a páston, a hátrány miatt a japán vívó jött előre, és talált is. Nagy Dávid állt be Andrásfi helyére és az olimpiai bajnok Kanóval kellett vívnia. Nagy egyéniben nem vívott, így ez volt az első pástra lépése az olimpián. Ez az elején nem látszott meg rajta, az első két tust ő adta. Később a japán javított, de Nagy a nehéz helyzetben döntetlennel őrizte a különbséget.
Koch és Komata asszója együttes találattal indult, aztán a remekül vívó japán egyenlített. Újabb együttes következett, majd Koch egy feltartó szúrással visszavette a vezetést. Ez a párharc 5-3-as japán győzelemmel zárult, így Nagy másodjára 17-16-nál ment fel a pástra Jamadával szemben. Hamar jött az egyenlítés, de Nagy is tudott tust adni, majd hátrálva váratlanul a japán vívó csuklóján is elhelyezett egyet, később pedig egy remek tempójú megindulás után még egyet. A végén Jamada egy dobott tussal csökkentette a hátrányukat. Siklósi és Kano 21-18-nál kezdett, zúgott a „ria, ria, Hungária”, majd elkezdődött az idegtépő küzdelem: Kano faragott a hátrányból, aztán egyenlített is. Együttessel folytatódott a párharc, aztán Siklósi közelharcban volt eredményes, nem sokkal később pedig pengéről indítva növelte az előnyt. Együttes találat, majd japán tus jött, aztán megint együttes, hét másodperccel a vége előtt pedig Kano egyenlített. Letelt az idő, hosszabbítás következett, Siklósi pedig bevitte a győztes tust.
A lelátón hatalmas őrjöngés fogadta a magyar győzelmet, a csapat tagjai pedig magyar zászlóval ünnepeltek.
Ezt megelőzően 1972-ben, Münchenben győzött legutóbb magyar férfi párbajtőrcsapat olimpián, akkor a Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Schmitt Pál, Erdős Sándor, Osztrics István alkotta együttes nyert aranyérmet.
A férfi párbajtőrözők a magyar küldöttség ötödik érmét és a második aranyat szerezték a párizsi játékokon, egyben a sportág 39. magyar olimpiai diadalát aratták.
Az olimpiák történetében ez a negyedik magyar győzelem a férfi párbajtőrözők csapatversenyében. Korábban ez 1964 és 1972 között sikerült sorozatban háromszor.
(MTI)
