Magyarországon éles politikai és alkotmányos konfliktus bontakozott ki az új kormány és a korábbi Orbán-korszakhoz köthető állami vezetők között, amelynek egyik központi szereplője a köztársasági elnök, Sulyok Tamás – írja a Politico.
A helyzetet tovább élezi, hogy a frissen hivatalba lépett miniszterelnök, Magyar Péter elsöprő választási győzelmet aratott az áprilisi választásokon, és kampányában, illetve győzelmi beszédében is jelezte: le kívánja váltani az Orbán-rendszer által kinevezett állami tisztviselőket, köztük az államfőt is.
A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök felszólítására Sulyok Tamás határozottan kijelentette, nem hajlandó távozni hivatalából, és akár jogi eszközökkel is kész megvédeni pozícióját. Véleménye szerint az új kormány célja valójában egy gyors és átfogó hatalmi átrendezés, amely során a Tisza Párt a parlamenti kétharmados többségére támaszkodva lecserélné az Orbán-korszak összes fontos állami vezetőjét. Sulyok Tamás ezt úgy értelmezi, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere sérülne, és az új kormány a korábbinál is erősebb hatalmi koncentrációt valósítana meg.
Fotó: Facebook/Sulyok Tamás
Sulyok Tamás több jogi lépést is tett, az Alkotmánybírósághoz fordult, és nemzetközi szervezetek, köztük az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását is kérte a kialakult helyzetről.
A lap említést tesz arról, hogy a vita jogi szinten is egyre bonyolultabbá válik, mivel Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság előzetes vizsgálatát kérte az esetleges „személyre szabott” jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek lehetővé tennék eltávolítását hivatalából. A testület azonban részben érintettség miatt nem tudta érdemben tárgyalni az ügyet, miután több bíró is kizárta magát az eljárásból.
A politikai háttérben az is meghatározó, hogy Magyarországon a köztársasági elnök hatásköre korlátozott, ugyanakkor bizonyos alkotmányos eszközökkel mégis képes befolyásolni a folyamatokat.
A Politico cikkében kitért a közvélemény-kutatásokra is, amelyek alapján arról számoltak be, hogy Sulyok Tamás támogatottsága alacsony, a lakosság jelentős része a távozását is támogatná, ami tovább gyengíti politikai pozícióját. Eközben a helyzet egyre inkább egy olyan intézményi konfliktussá alakul, amely nemcsak a kormány és az elnök viszonyát, hanem a magyar alkotmányos rendszer jövőjét is meghatározhatja.
