A választópolgárok két hétig ajánlhatnak egyéni választókerületi képviselőjelölteket a parlamenti választásra.
A képviselőjelöltek legkorábban szombaton vehetik át az ajánlóíveket a választókerületi választási irodáktól és csak ezeken az íveken gyűjthetik a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A választópolgárok gyakorlatilag „képviselőjelölt-jelölteket” ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt,
ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást,
és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.
A jelöltek március 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat. A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet vissza kell juttatniuk a választási irodába; annak, aki ezt elmulasztja, ívenként ezer forint bírságot kell fizetnie.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Politikai tevékenység
A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon indul és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.
A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.
A választási kampányidőszak végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni a kiadóra vonatkozó legfontosabb adatokat, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét is, természetes személy kiadó esetén csak a kiadó nevének feltüntetése várható el a plakáton.
A Kúria joggyakorlata szerint csak az a plakát felel meg a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz.
Kampányidőszakban a választási eljárási törvény szerint korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.
Tilos plakátolni továbbá védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek február 11-ig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.
Média szerepe
Politikai reklámot – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. Az országos közszolgálati médiaszolgáltatók kötelesek politikai reklámot közzétenni, míg a kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton 16 óráig kell jelezniük az NVB-nél, hogy a kampányban politikai reklámot kívánnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
Hatalmas pénzek
A korábbi szabályozástól eltérően a kampányfinanszírozási törvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a jelöltek illetve a jelölő szervezetek mekkora összeget fordíthatnak a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaikra. Az egyéni jelölteket a központi költségvetésből származó mintegy 1 millió 724 ezer forintos támogatás illeti meg a kampánytevékenységük támogatására.
A jelöltek felajánlhatják az államtól kapott pénzt pártjuknak.
A pártlistát állító pártok is jogosultak a központi költségvetésből támogatásra, a támogatás mértéke attól függ, hány jelöltet állítottak. Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak állami támogatásra.
Nagygyűlések
Választási gyűlések szabadon szervezhetők, azonban a közterületen tartandó választási gyűléseket a rendőrségnek be kell jelenteni. A rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség. (MTI)
