Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen. Az ONYP elnökével, Karácsony Mihály pedig a 24.hu-nak elmondta, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok és mivel indokolják kéréseiket.
- A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.
- Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6 százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4 százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.
- A nyugdíjra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra az egy ellátottra jutó átlagos összeg érje el az adott év nettó átlagkereset 65–70 százalékát.
Hétfőn - december 11-én - lesz az Mfort, a Privátbankárt és a Piac és Profitot magában foglaló Klasszis lapcsoport Nyugdíjszerviz című sorozatának legújabb rendezvénye, amelynek címe: Nyugdíjszerviz - A magyar nyugdíjrendszer a világ lehető legjobbja? Az esemnényre itt lehet jelentkezni.
- A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.
- A közfinanszírozott állami nyugdíjrendszer számára megállapított összegből csak az öregségi nyugdíjra, és a hátramaradottaknak fizessenek.
- Ne lehessen a legalacsonyabb saját jogú öregségi teljes nyugdíj összege kisebb, mint amennyi a tárgyévi öregségi nyugdíj átlagösszegének 60 százaléka.
- Amennyiben a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 500 ezer forintnál több volt, akkor az e feletti rész 30 százalékát kelljen csak figyelembe venni a nyugdíjszámításnál.
- Mindig a tárgyév március 1-jétől legyen nyugdíjemelés, de ne inflációkövető, hanem akkora, mint amekkora a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos bruttó keresetnövekedés. Inflációkövetés helyett javasolják ezt, a képviselői tiszteletdíjak mintájára. Azért márciustól, mert akkorra derül ki, mennyi volt a bruttó keresetnövekedés. Vagyis vissza akarnak térni a nyugdíjnál az 1997 előtti bérindexálásra, hogy a nyugdíj megőrizze reálértékét.
