1. Élesedik az új plakáttörvény: eltűnik az óriáshirdetések nagy része
Csütörtöktől hatályba lép a nyáron elfogadott, a kültéri kereskedelmi hirdetéseket drasztikusan korlátozó új plakáttörvény, valamint a hozzá kapcsolódó szigorú fővárosi szabályozás is. Melynek célja a vizuális környezetszennyezés és a „reklámzaj” radikális csökkentése a településeken.
A törvény értelmében csütörtöktől tilos a 15 négyzetméternél nagyobb gazdasági reklámok elhelyezése. Ez közvetlenül érinti az óriásoszlopokat és az építési homlokzati reklámhálókat is.
A kapcsolódó végrehajtási és településképi rendeletek alapján az óriásplakát-helyek jelentős része végleg eltűnik a közterületekről. Budapesten például a hirdetőfelületek csaknem 90 százaléka, mintegy 10 ezer plakáthely szűnik meg.
A korábban jogszerűen kihelyezett, de az új szabályoknak meg nem felelő reklámeszközök eltávolítására a törvény december 31-ig adott határidőt a tulajdonosoknak. Az ezt követően is kint maradó illegális felületek után akár 4 millió forintos bírság is kiszabható.
Lakott területen kívül a közutak mentén szinte teljesen betiltják a reklámhordozókat. Emellett az önkormányzatok saját hatáskörben reklámmentes övezeteket is kijelölhetnek. A tiltást sem az állam, sem a helyi hatóságok nem kötelesek kártalanítani.
Fotó: Klasszis Média / Herman Bernadett
2. Ismét „megyék” és „kormánymegbízottak” lesznek a jogszabályokban
A területi közigazgatásban egy kifejezetten látványos, a hivatalos kommunikációt alapjaiban érintő elnevezésbeli visszarendeződés történik.
A jogszabályi szövegekben csütörtöktől a „vármegye” kifejezést újra a „megye” váltja fel. A „főispánokat” pedig a jövőben ismét „kormánymegbízottnak” kell nevezni.
A kormány által közzétett hatásvizsgálati lap szerint a vármegye-táblák és intézmények névcseréje 557 millió forintba kerül.
A módosítás elsősorban a hivatalos iratokat, nyomtatványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) területi megnevezéseit, valamint a közúti jelzőtáblák feliratait érinti. Így például Pest vármegyéből újra Pest megye lesz. A hivatalok feladat- és hatásköre, valamint a szervezetrendszer működése változatlan marad.
3. Új időszámítás az állami költségvetés tervezésében
A kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatát október 1. és október 31. között nyújthatja be a parlamentnek.
Ez véget vet a korábbi évek azon gyakorlatának, amikor a büdzsét már a nyári hónapokban elfogadták. Az őszi tervezéssel a költségvetés számai sokkal közelebb kerülnek a valós őszi gazdasági adatokhoz és a következő évi realitásokhoz.
Arról, hogy a jövőben minden évben októberben nyújtják be a költségvetési törvényt, Kármán András pénzügyminiszter posztolt még júniusban.
4. Szigorúbb szabályozás jön a megkülönböztetett jelzések használatában
Szigorúbb szabályozás lép életbe a megkülönböztető és figyelmeztető jelzések használatánál a kedd este megjelent Magyar Közlöny szerint. A jogszabályi módosítások célja a kék lámpa közúti használatára jogosultak körének jelentős szűkítése és az engedélyezési eljárások szigorítása. Az új előírások két lépcsőben lépnek életbe: a minisztereket érintő korlátozás – amely szerint a kormánytagok közül kizárólag a belügyminiszter tarthat fenn rendőrségi személyvédelemhez kapcsolódó gépjárműhasználatot – a kihirdetést követő napon, azaz 2026. szeptember 30-án már hatályba is lépett. A részletes technikai és adminisztratív szabályokat tartalmazó BM rendelet a kihirdetést követő 30. napon, 2026. október 29-én lép érvénybe; a hatóságoknak ettől az időponttól számítva 60 nap áll a rendelkezésükre, hogy a korábban kiadott összes kék- és sárgalámpás engedélyt felülvizsgálják, és a feltételeknek meg nem felelőket visszavonják.
