„Aki bármilyen módon szembefordul a magyar nép akaratával, legyen az akár köztársasági elnök, akár titkosszolga, akár alkotmánybíró és részt vesz egy alkotmányos puccsban, az a legsúlyosabb következményekkel számolhat. Mint ahogy azok is, akik bármilyen szabotázzsal, önmerénylettel, berepülő drónnal vagy éppen hamisított felvételekkel próbálnak pánikot kelteni a választások környékén”
- így fogalmazott Magyar Péter 18 perces újévi köszöntőjében. Ezt megelőzően taktikusan főleg a még mindig a kormánypártot támogató szavazókat igyekezett megszólítani a magyar és magyar közti kiegyezés óhajával és ígéretével – számol be a beszédről a Telex. 2026 a parlamenti választás éve, amit a Tisza Párt elnöke népszavazásként határozott meg. Emellett elköteleződött a háború ellen és a béke mellett, és megígérte, hogy nem enged be Magyarországra az Európai Unión kívüli vendégmunkásokat.
„2026. június 1-től további intézkedésig nulla, azaz nulla Európai Unión kívüli, nem magyar vendégmunkás behozatalát fogjuk engedélyezni” – mondta, miután arról beszélt, hogy Magyarország felemelkedéséhez „tisztességes megélhetést biztosító munkahelyek” kellenek, „nem a lakóhelytől 100 kilométerre egy multi összeszerelő üzemcsarnokában a szalag mellett gürizni éhbérért, attól rettegve, hogy mikor veszik el az ember munkahelyét a NER-es bűnözők által Ázsiából behozott gazdasági migránsok” – fogalmazott.
Magyar Péter belengette az szja és az áfa csökkentését is. A nyugdíjasoknak „érezhető nyugdíjemelést”, a családoknak százezer forintos iskolakezdési támogatást és a családi pótlék megduplázását, az állami egészségügy és az oktatás fejlesztését ígérte.
Kiegyezést ajánlott, de elszámoltatást is ígért. Orbán Viktor miniszterelnököt pedig a gyerekvédelem ügyében bírálta a legkeményebben.
Már a beszédet megelőzően arról posztolt Magyar Péter, hogy az újévi köszöntőjét öt szám köré fogja szervezni. Ezek a „26, 48, 56, 67, 89” majd le is vonta a történelmi párhuzamokat a jelenkor és a felidézett történelmi pillanatok között.
1526, vagyis a mohácsi vész apropóján azt mondta, hogy „Mohács óta azt is tudjuk, hogy a háború rossz”.
„Ebben nemzeti egység van. Magyarországnak ki kell maradnia minden háborúból. Pont” – mondta Magyar, és megígérte, hogy kormányzása alatt „nem lesz háború és nem lesz sorkötelezettség”, aki pedig mást állít, az hazudik.
1867 kapcsán az mielőbbi új kiegyezést hangsúlyozta magyar és magyar között. „Ehhez azonban a labanc és az orosz helytartóknak menniük kell” – tette hozzá. Majd 1989-et, a rendszerváltást felemlegetve megjegyezte: akkor „nem lett világosan kimondva, hogy ki a bűnös, és ki az áldozat. Ezt a hibát most nem követhetjük el”. Beszédében később azt is egyértelművé tette, hogy a labancozással is a Fideszre utalt. „Orbánék labanccá váltak a kurucok földjén. Döbrögiekké lettek Ludas Matyi hazájában” – mondta, és felemlegette a kormányközeli luxust.
Magyar Péter kitért a megélhetési nehézségekre, a fiatalok és a dolgozó korosztály problémáira, és előhozta a határon túli magyarság ügyét is. Ezen a ponton megemlítette Lázár János hibáját, aki a Tisza Párt felvidéki születésű képviselőjelöltjét szlovákozta le.
Magyar arra is utalgatott, hogy a hatalom megakadályozhatja a békés átmenetet, akár szabotázzsal, vagy „hamisított felvételekkel” elbizonytalanítva a választókat, esetleg az államigazgatás különböző szintjein álló emberei révén „alkotmányos puccsot” hajthat végre. Üzent a rendőröknek, katonáknak, ügyészeknek és bíráknak, mondván ők mind „nem egy aljas hatalom, hanem a magyar nemzet szolgálatára esküdtek fel”.
Beszéde záróképében viszont már a reményt igyekezett felcsillantani. „Néhány óra múlva felkel a nap” – mondta, beszédét pedig a Himnuszt parafrazeálva „Isten, áldd meg Magyarországot!” fordulattal zárta.
